1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)
A fogalmak magyarázata
Beosztott ügyintézők a műszaki, igazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági, szállítási, postai, távközlési, áruforgalmi, egészségügyi, művelődési, kulturális, számviteli, pénzintézeti, pénzügyi munkakörökben foglalkoztatott érdemi ügyintézők, szakalkalmazottak, szakdolgozók. Beosztott ügyviteli dolgozók azok, akik a számvitel, a pénzügy és az ügyvitel területén általános, főleg adminisztratív feladatokat látnak el. Az alkalmazásban állók és a szövetkezeti tagok táblázatokban használt, állománycsoport és beosztás szerinti legrészletesebb bontása a tevékenység jellegével kombinálva a következő: Foglalkozási Tevékenység jellege, állománycsoport, viszony beosztás Alkalmazásban álló Fizikai foglalkozású Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi foglalkozású Vezető, irányító Beosztott ügyintéző Beosztott ügyviteli dolgozó Szövetkezeti tag Fizikai foglalkozású Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Mezőgazdasági szövetkezeti dolgozó segítő családtagja Szellemi foglalkozású Vezető, irányító Beosztott ügyintéző Beosztott ügyviteli dolgozó Foglalkozás A foglalkozások csoportosítási rendszere lényegében a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének (FEOR) a népszámlálás eszmei időpontjában érvényes nómenklatúrájára épül. Az adatfelvétel óta (1993. január l-jén) bevezetésre került a FEOR korszerűsített rendszere, mely már az új foglalkozási megnevezéseket tartalmazza. A korszerűsített és a régi (a jelen kiadványban is szereplő) osztályozási rendszer összehasonlíthatóságának alapelveit és az összehasonlítás módszerét az 1992-ben megjelent „FEOR—93" című, valamint az 1994-ben kiadott, a „FEOR—93 módosításai és kiegészítései" című KSH-kiadvány tartalmazza. A FEOR-on belül az alapvető csoportosítás a fizikai és a szellemi tevékenységek elkülönítése. A foglalkozási főcsoportok a fizikai, illetve a szellemi tevékenységeken belül képzett olyan csoportok, amelyeknél a fizikai foglalkozások elsődlegesen a foglalkozás ágazati jellege, a szellemi foglalkozások pedig az úgynevezett munkajelleg szerint tartoznak össze, illetve különülnek el egymástól. 130
