1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A fogyatékosok életmódja és életkörülményei (1995)

A fogalmak magyarázata

Fizikai foglalkozási főcsoportok: Ipari Építőipari Mezőgazdasági Közlekedési, postai és távközlési Kereskedelmi és vendéglátóipari Vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási Anyagmozgatógép-kezelő, árukezelő Egyéb fizikai Szellemi foglalkozási főcsoportok: Műszaki Igazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági, forgalmi és áruforgalmi (röviden: „Igazgatási, gazdasági") Egészségügyi és kulturális Számviteli, pénzintézeti, pénzügyi és egyéb szellemi (röviden: „Számviteli, ügyviteli") A foglalkozási csoportok a foglalkozási főcsoportokon belüli, az egyéni foglalkozások pedig a foglalkozási csoportokon belüli tagolódást fejezik ki. Egyéni foglalkozás az a tevékenység, amelyet az aktív kereső az eszmei időpontban rendszeresen, megélhetése fő forrásaként folytat. A személyek a bevallott foglalkozás jellege alapján kerültek — általában iskolai végzettségtől, beosztástól és munkáltatótól függetlenül — a foglalkozási csoportok, majd főcsoportok valamelyikébe. A foglalkozási főcsoportokat tekintve a FEOR-hoz képest eltérést jelent, hogy a „Mezőgazdasági fizikai foglalkozások" főcsoport a mezőgazdasági segédmunkásokat, illetve a mezőgazdasági napszámosokat is tartalmazza, kiemelve az „Egyéb fizikai foglalkozások" főcsoportból. Az aktív kereső munkából csak átmenetileg kivált gyermekgondozási díjban részesülők és gyermekgondozási segélyen lévők gazdasági ág és egyéb foglalkozási jellemzők szerinti besorolása a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély igénybevétele előtt folytatott tevékenységük figyelembevételével — az aktív keresőkkel megegyező módon — történt. Háztartás A háztartás azoknak az együtt lakó személyeknek a köre, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, a létfenntartási költségeket részben vagy egészben közösen viselik és a hét egy vagy több napján rendszerint közösen étkeznek. Az előbbiek teljesülése esetén sem minősülnek egy háztartásban élőknek az ugyanabban a lakásban lakó személyek, ha önálló lakáshasználati jogcímük van. Következésképpen a tulajdonos, illetve a főbérlő (bérlőtárs) az albérlőjével, ágybérlőjével, valamint a társbérlők nem alkothatnak közös háztartást. Ha a háztartás egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos, a háztartás egycsaládos. Ha több család vezet közös háztartást, a háztartás többcsaládos. Az egycsaládos háztartás a családtól annyiban különbözhet, amennyiben a családdal együtt élő rokon és/vagy nem rokon személyeket a családtagok száma nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont igen. Ugyanígy a két vagy több családból álló háztartások esetében a háztartás tagjainak száma a háztartást alkotó családok tagjainak számán kívül magában foglalja a családokkal élő, de külön családot nem alkotó rokon és/vagy nem rokon személyek számát is. 131