A cigányság helyzete, életkörülményei 1993 (1994)
Előzmények, módszertani kérdések
ján - 1960-ban 40 ezer, 1980-ban 46 ezer, 1990-ben pedig 71 ezer cigányul beszélő, 1960-ban 56 ezer, 1980-ban csak 6400, 1990-ben 143 ezer cigány nemzetiségű személyt írtak össze. Feltételezve azt, hogy a cigány nyelvet döntően azok sajátítják el, akik a cigánysággal vérségi vagy életviteli kapcsolatban állnak, az 1990. évi népszámlálás nemzetiséggel összefüggő kérdéscsoportja alapján a cigányság népszámlálásból kimutatható létszámát a következő táblázat mutatja be. A népszámlálási eredmények alapján nem becsülhető azoknak a cigány etnikumhoz tartozó személyeknek a száma, akik - vagy mert a nemzetiségi, nyelvi asszimiláció magas fokára jutottak, vagy egyéb ok miatt - nem vallották magukat cigány nemzetiségűnek, illetve nem jegyeztették be sem az anyanyelvükként, sem a második vagy további beszélt nyelvükként a cigány nyelvet. Nyelvismeret Összesen Nemzetisége Nyelvismeret Összesen cigány nem cigány Beszél cigányul anyanyelveként 48 anyanyelvén kívül 22 Együtt 71 Nem beszél cigányul 93 Összesen 164 072 43 393 4 679 933 5 889 17 044 005 49 282 21 723 401 93401 406 142 683 21 723 Az 1893. évi cigányösszeírás, valamint az MTA Szociológiai Kutatócsoportjának 1971. évi reprezentatív felvétele módszerében közös vonás volt, hogy nem az egyént, hanem az együtt lakók közösségét vizsgálta, a népszámláláskor egyénenként bevallott nemzetiségi hovatartozástól, anyanyelvtől vagy nyelvismerettől függetlenül. Az MTA Szociológiai Kutatócsoportjának reprezentatív felvétele során azt tekintették cigánynak, akit a nem cigány környezete cigánynak tartott. Ez a vizsgálati elv közel áll az 1980. évi népszámlálást követő kiegészítő nemzetiségi vizsgálathoz, amikor a település lakóit, származásukat, felmenőiket jól ismerő személy vagy bizottság állapította meg az adott lakóközösség nemzetiségi hovatartozását. (A kiegészítő felvétel - elsősorban az akkori nemzetiségi politika miatt - nem terjedt ki a cigánysághoz tartozók létszámának vizsgálatára.) A cigányság életkörülményeinek, társadalmi helyzetének, problémáinak megismerése, az objektív kép feltárása iránti igény napjainkban felerősödött. Az egyik követhető módszer a legutóbbi népszámlálásból rendelkezésre álló információk hasonló jellegű, frissebb adatokkal való kiegészítése, összehasonlítása. Erre módot ad a magánháztartásban élőkre országos reprezentációt biztosító Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer (ELAR) mintakeretén folytatott rendszeres felvétel. Az 1993. szeptember-november havi felvétel együttesen közel 27 ezer háztartásra kiterjedő anyagát kis kiegészítéssel alkalmassá tették a cigányság lélekszámának az említett 1971. évi reprezentatív felvétel során, illetve az 1980. évi népszámlálás után alkalmazott módszer szerinti megközelítésére. Az adatfelvételt végző számlálóbiztos helyismerete és helyszíni tapasztalatai alapján - a kérdőíven rögzített nemzetiségi, anyanyelvi és nyelvismereti információktól függetlenül - az életvitel, életforma alapján három csoportba sorolta az összeírt lakásban lakók összességét: 10
