A cigányság helyzete, életkörülményei 1993 (1994)

Előzmények, módszertani kérdések

- cigány életvitelű közösség, ha az együtt élő személyek cigány származásúak, cigány kultúrát, hagyományokat ápolnak; - átmeneti életvitelű közösség, ha nem állapítható meg, de egyértelműen nem is zárható ki a közösség tagjainak, illetve tagjai egy részének vérségi vagy életviteli kötődése a cigánysághoz; - nem cigány életvitelű közösség, ha a számlálóbiztosnak az a benyomása, hogy a lakásban lakók között cigány származású, cigányokra jellemző életmódot folytató személy nincs. A magánháztartásban élők megoszlását az ismertetett kategóriák szerint (azaz a felvétel során összeírt személyek számát az ELAR-felvételek teljeskörűsítéséhez kidolgozott súlyszámokkal felszorozva) a következő táblázat tartalmazza. Az összeírt személyek életmód, életvitel szerint Cigány életvitelű közösség tagja 393 715 Átmeneti életvitelű közösség tagja 86 368 Nem cigány életvitelű közösség tagja 9 690 171 Összesen 10 170 254 Az "átmeneti" kategória alkalmazása lehetőséget biztosított az életvitel szempontjából kétesnek minősített háztartások kiszűrésére. A cigány életvitelű népesség száma tehát csak a határozott állásfoglalással ide tartozónak minősített háztartások tagjait tartalmazza. A vélelmezésből eredő egyedi hibák természetesen nem zárhatók ki teljesen. Megállapítható azonban, hogy a felszorzás után kapott népességszám - az érintett népesség időközbeni gyarapodását is mérlegelve -jól illeszkedik az MTA Szociológiai Kutatócsoportja 1971. évi becslésének eredményéhez. A kiadvány e három kategória szerint csoportosítva tárgyalja a felvétel eredményeiből a legfontosabb demográfiai, foglalkozási, háztartási és családjellemzőket. 11