1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - Területi előkészítés

a számlálóbiztosok a két legbonyolultabb téma megválaszolásától mentesültek általa. Az állami népesség-nyilvántartás adatbázisából a kérdőívre előnyomtatott személyi adatok — a hiányosságok ellenére — általában szintén segítették a próbaszámlálások során az adatfelvételi munkát. A próbafelvételek előkészítő munkálatait mindenütt az állami népesség-nyilvántartás által szolgáltatott, gépi úton készült lakcímjegyzékek alapján végezték el. Ez a korábbi népszámlálások alkalmával házról-házra járva készített utca-, házszám- és lakásjegyzékek manuálisan elvégzendő munkamennyiségét volt hivatva csökkenteni. A személyek nyilvántartásából származó lakcímadatok több-kevesebb pontatlanságot is tartalmaztak, emiatt továbbra is szükséges maradt a helyszíni bejárás. / Államigazgatási felvétel A népszámlálás közvetlen előkészítése 1989 februárjában kezdődött meg. Ennek első fázisa a községek és a városok államigazgatási (közigazgatási) helyzetének a felmérése volt. Az 1980 óta bekövetkezett változások: a községgé és várossá alakulások, a településegyesítések és szétválások, illetve az átcsatolások miatt jelentősen módosulhattak a települések adatai, különösen a külterületi lakotthelyek számát és népességét tekintve. E változások számbavételére és a települési egységek (központi és egyéb belterület, külterületi lakotthely) fontosabb adatainak felvételére a községek és a városok, valamint a fővárosi kerületek Államigazgatási kérdőívet töltöttek ki. A kérdőívek a központi belterület, az egyéb belterületek és a külterületi lakotthelyek neve, területi, népesség- és lakásadatai mellett tartalmazták a település jellegére és a közlekedési viszonyokra vonatkozó kérdéseket is. Az adatfelvételt a belterületek és a külterületi lakotthelyek elhelyezkedését bemutató térkép vagy térképvázlat tette teljessé. Az államigazgatási felvétel keretében begyűjtött információk képezték az alapját a népszámlálás további területi előkészítő munkájának, valamint alapadatokat szolgáltatnak a Magyar Köztársaság Helynévkönyve vezetéséhez és a Magyar Köztársaság Helységnévtára soron következő kiadásához is. A népszámláláshoz szükséges térképek Az összeírás teljességének egyik biztosítéka, továbbá a számlálókörzetek kialakításának elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő térképek álljanak rendelkezésre. A térképeknek lehetőleg tartalmazniuk kell az államigazgatási, illetve a belterületi határokat, a közterületeket és azok nevét, az épületeket, üres telkeket és azok házszámait (de az utcák által határolt tömböket a sarokházak számozásával mindenképpen), mert ez a minimális követelmény a tájékozódáshoz, a számlálókörzetek behatárolásához. Külterületek esetén a lakotthely nevét és legalább pontszerű ábrázolással az összeírandó épület helyét és házszámát (helyrajzi vagy tanyaszámát) kell a térképen feltüntetni. Ezeknek a követelményeknek belterületeken az 1:4000—1:5000 méretarányú, külterületeken az 1:10 000—1:25 000 méretarányú térképek felelnek meg a legjobban, de — főleg a kisebb falvak esetében — a kellő tájékozódást biztosító vázlatos térképek is megfelelhetnek. 8