1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - Területi előkészítés

A térképek beszerzése és aktualizálása a helyi tanácsok feladata volt. A tanácsok tulajdonában lévő térképek mellett két lehetőséget tudtunk ajánlani a térképek beszerzésére: a Megyei Földhivatalokat, valamint a város-, illetve a községrendezési terveket készítő különböző tervező vállalatokat. A népszámlálási térképigényekről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium körlevélben tájékoztatta a Megyei Földhivatalokat, de ennek ellenére igen sok gondot és problémát okozott ez a feladat. A tanácsok többsége a Földhivatalokhoz fordult megrendelésével, ahonnan gyakran 10 évesnél is régebbi, elavult, az ajánlottnál nagyobb méretarányú, következésképpen a szükségesnél sokkal részletesebb térképeket kaptak, amelyekért az 1987. évi térképszolgáltatási díjtáblázatban szereplő tételeknél lényegesen magasabb árat kellett fizetniük. A térképészeti vagy tervező vállalatoknál megrendelt térképek jó minőségűek voltak ugyan, de ezek „szabadpiaci" ára nagyon megterhelte a tanácsok költségvetését. A magas árak miatt sok település saját maga aktualizálta meglévő régi térképét a népszámlálás céljára. Végül a térképek mindenütt elkészültek, de a vártnál lényegesen több munkát kellett a javításokra és kiegészítésekre fordítani. S ami még lényegesebb: az 1980. évi népszámláláshoz viszonyítva az 1990. évi népszámlálásról mind méretarányban, mind minőségben sokkal heterogénebb térképállomány gyűlt össze, ami gyakran okozott nehézségeket a feldolgozás során. Utca-, házszám- és lakásjegyzékek, cím- és névjegyzékek (Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal közreműködése a népszámlálás előkészítésében) A technológiai sorrendben a következő feladat az összeírási helyek felmérése, azaz az utca-, házszám- és lakásjegyzékek elkészítése. Ennek végrehajtása feltételezi, hogy az utcanevek (a közterületi elnevezések) és a házszámok rendezettek legyenek. Ezt a rendezést (pl. a névtelen utcák elnevezése, településen belüli azonos utcanevek megváltoztatása, a házszámok pótlása stb.) a korábbi népszámlálások (1960, 1970) alkalmával az előkészítés részeként kampányszerűen végezték. 1976 óta azonban jogszabály íija elő a folyamatos karbantartást és az ezzel kapcsolatos nyilvántartások naprakész vezetését, így a legutóbbi két népszámlálás előtt már kisebb gondot jelentett a rendezettség biztosítása. A pontos utca-, házszám- és lakásjegyzék alapján készülő számlálókörzeti cím- és névjegyzék biztosította a teljességet, azaz azt, hogy az összeírásból senki ne maradjon ki, és senkit ne vegyenek kétszer számba. Ennek pontos elkészítése korábban nagy munkát jelentett a tanácsoknak. A nagyobb városokban külön erre a célra felkészített és alkalmazott apparátust kellett szervezni és finanszírozni. A házról házra járás és a manuális munka mennyiségének csökkentése céljából az 1990. évi népszámlálás előkészítésekor — a próbaszámlálásokat nem számítva — első ízben került sor az Állami Népességnyilvántartó Hivatal (ÁNH) közreműködésére. Az állami népesség-nyilvántartás adatbázisának felhasználása három fázisban valósult meg: 1. Lakásazonosítók egyeztető jegyzéke (LAZ-jegyzék) Első fázisban 1989 márciusában gépi úton kiírták az állami népesség-nyilvántartás adatbázisából a települések valamennyi közterületének a nevét (utca, út, tér stb.), ezen belül a lakott 9