1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A népszámlálás programja

sok korszerűsítésére és átalakítására vonatkozó kérdéscsoport. Az 1990. évi népszámlálás jó alkalmat nyújtott arra, hogy képet kapjunk az e témát érintő 1980-as évtizedbeli változásokról. A lakás karbantartása, illetve felújítása ugyan nem változtatja meg a lakás komfortfokozatát, de jelzi, hogy az adott lakás milyen műszaki állapotban van, és tájékoztat arról, hogy a lakók mennyire fordítanak gondot a lakás állapotának javítására, illetve megőrzésére. A kérdést az 1984. évi mikrocenzus programja is tartalmazta, az 1980 és 1983 közötti változásokat vizsgálva. így az 1990-ben begyűjtött információk az 1984. évi mikrocenzus adataival együtt átfogó képet adnak az 1980-as években végzett lakáskarbantartásokról, -felújításokról. A lakások minőségét nemcsak a lakások felszereltsége, helyiségeinek nagysága jelzi, hanem más ismérvek is befolyásolják. Ezek közé tartozik, hogy az adott lakás száraz vagy nedves, illetve sötét vagy világos. E témakörökkel az elmúlt évtizedben több életmóddal, egészségi állapottal kapcsolatos ELAR-felvétel keretében foglalkoztak, amelyek hasznos információkat nyújtottak a népesség lakáskörülményeinek vizsgálatához. A témának a népszámlálás reprezentatív programjában való szerepeltetését az indokolta, hogy így az országos adatokon túl területi bontásban is értékelhető adatok nyerhetők. Az összeírás lehetőséget nyújt annak elemzésére is, hogy a lakáshoz jutás módja hogyan különbözik a családok demográfiai, foglalkozási és más ismérvei szerint, valamint hogy a családok a lakásukhoz intézményes lakásgazdálkodási, -elosztási rendszeren belül vagy azon kívül jutottak-e. * Epületadatok A hazai népszámlálások épület- és lakásösszeírás gyakorlatában 1970-ig épületre vonatkozó kérdések is szerepeltek. Ezt az a körülmény indokolta, hogy Magyarországon az épületek döntő hányada egy lakásból állt, így az épületekre vonatkozó legfőbb ismérvek a lakásokra is jellemzők voltak. A felgyorsuló urbanizációs folyamat következtében, a nagyarányú városi lakásépítéseknél a fejlettebb építési technológia révén a többemeletes, sok lakást magában foglaló építési forma vált jellemzővé. Emiatt a megfigyelés egységének 1980-ban és 1990-ben a lakásokat tekintettük. A lakóházak, továbbá az egyéb lakott épületek, létesítmények adataira a várostervezéshez, a karbantartási, a felújítási igények felméréséhez, a közműhálózat fejlesztéséhez stb. továbbra is igény van, s azok a lakásszámlálás adataiból gazdaságosan és kellő pontossággal biztosíthatók. A lakásösszeírás külön épületkérdőív nélkül, az épületre vonatkozó néhány kiegészítő ismérvnek a lakás-összeíróívre történt felvételével — nagyrészt a lakásismérvek közvetett módon történő feldolgozásával — biztosította az épületekre vonatkozó legfontosabb információkat. Az összeírás a lakóépületekre, továbbá az olyan egyéb lakott épületekre teijedt ki, amelyek nem lakás céljára készültek, de bennük legalább egy lakás vagy egy lakott egyéb lakóegység, illetve intézeti háztartás volt található. Az épület jellegére vonatkozó kérdés — az épületek sorszámán kívül — az egyetlen közvetlen ismérv, amely a lakáskérdőíven szerepelt. Az egy épülethez tartozó lakóegységek azonos épületsorszámot és jellegkódot kaptak. Ez biztosította, hogy az épületben lévő lakások egyértelműen azonosíthatók, és a megfelelő épülettípusba besorolhatók legyenek. A többi épületismérv a lakások adataiból közvetett módon, számítógépes algoritmus segítségével került előállításra. 36