1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A népszámlálás programja

sok korszerűsítésére és átalakítására vonatkozó kérdéscsoport. Az 1990. évi népszámlálás jó alkalmat nyújtott arra, hogy képet kapjunk az e témát érintő 1980-as évtizedbeli változásokról. A lakás karbantartása, illetve felújítása ugyan nem változtatja meg a lakás komfortfoko­zatát, de jelzi, hogy az adott lakás milyen műszaki állapotban van, és tájékoztat arról, hogy a lakók mennyire fordítanak gondot a lakás állapotának javítására, illetve megőrzésére. A kérdést az 1984. évi mikrocenzus programja is tartalmazta, az 1980 és 1983 közötti változásokat vizs­gálva. így az 1990-ben begyűjtött információk az 1984. évi mikrocenzus adataival együtt átfogó képet adnak az 1980-as években végzett lakáskarbantartásokról, -felújításokról. A lakások minőségét nemcsak a lakások felszereltsége, helyiségeinek nagysága jelzi, ha­nem más ismérvek is befolyásolják. Ezek közé tartozik, hogy az adott lakás száraz vagy ned­ves, illetve sötét vagy világos. E témakörökkel az elmúlt évtizedben több életmóddal, egészségi állapottal kapcsolatos ELAR-felvétel keretében foglalkoztak, amelyek hasznos információkat nyújtottak a népesség lakáskörülményeinek vizsgálatához. A témának a népszámlálás reprezen­tatív programjában való szerepeltetését az indokolta, hogy így az országos adatokon túl területi bontásban is értékelhető adatok nyerhetők. Az összeírás lehetőséget nyújt annak elemzésére is, hogy a lakáshoz jutás módja hogyan különbözik a családok demográfiai, foglalkozási és más ismérvei szerint, valamint hogy a csalá­dok a lakásukhoz intézményes lakásgazdálkodási, -elosztási rendszeren belül vagy azon kívül jutottak-e. * Epületadatok A hazai népszámlálások épület- és lakásösszeírás gyakorlatában 1970-ig épületre vonat­kozó kérdések is szerepeltek. Ezt az a körülmény indokolta, hogy Magyarországon az épületek döntő hányada egy lakásból állt, így az épületekre vonatkozó legfőbb ismérvek a lakásokra is jellemzők voltak. A felgyorsuló urbanizációs folyamat következtében, a nagyarányú városi la­kásépítéseknél a fejlettebb építési technológia révén a többemeletes, sok lakást magában foglaló építési forma vált jellemzővé. Emiatt a megfigyelés egységének 1980-ban és 1990-ben a lakáso­kat tekintettük. A lakóházak, továbbá az egyéb lakott épületek, létesítmények adataira a várostervezés­hez, a karbantartási, a felújítási igények felméréséhez, a közműhálózat fejlesztéséhez stb. to­vábbra is igény van, s azok a lakásszámlálás adataiból gazdaságosan és kellő pontossággal biz­tosíthatók. A lakásösszeírás külön épületkérdőív nélkül, az épületre vonatkozó néhány kiegészítő ismérvnek a lakás-összeíróívre történt felvételével — nagyrészt a lakásismérvek közvetett módon történő feldolgozásával — biztosította az épületekre vonatkozó legfontosabb információkat. Az összeírás a lakóépületekre, továbbá az olyan egyéb lakott épületekre teijedt ki, ame­lyek nem lakás céljára készültek, de bennük legalább egy lakás vagy egy lakott egyéb lakóegy­ség, illetve intézeti háztartás volt található. Az épület jellegére vonatkozó kérdés — az épületek sorszámán kívül — az egyetlen köz­vetlen ismérv, amely a lakáskérdőíven szerepelt. Az egy épülethez tartozó lakóegységek azonos épületsorszámot és jellegkódot kaptak. Ez biztosította, hogy az épületben lévő lakások egyértel­műen azonosíthatók, és a megfelelő épülettípusba besorolhatók legyenek. A többi épületismérv a lakások adataiból közvetett módon, számítógépes algoritmus segítségével került előállításra. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom