1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - Az adatfelvétel

AZ ADATFELVÉTEL A népszámlálási apparátus felépítése, feladatai A népszámlálást elrendelő jogszabály az adatfelvétel területi megszervezését és végrehajtását a helyi tanácsok feladatává tette. A népszámlálás előkészítési időszakában kijelölésre kerültek a népszámlálási tanácsi felelősök. Munkájukat a KSH szakmai irányításával és ellenőrzésével végezték. A tanácsi felelősök munkája a címanyag ellenőrzésével kezdődött, majd a számlálókörzetek kialakításával folytatódott. Feladatuk volt az összeírási és az oktatási anyagok fogadása, valamint szétosztása, a számlálóbiztosok és a területfelelősök szervezése, oktatáson való részvételük biztosítása. Az összeírás megkezdése előtt kiosztották az összeírás nyomtatványait és segédleteit — név- és címjegyzékekek, térképvázlatokat, előzetesen összeírtak kérdőíveit —, ellenőrizték a helyszíni bejárást, intézkedtek az esetleg hibás körzetesítés (kimaradás vagy átfedés két körzet között) korrigálásáról. Az összeírási időszak alatt — személyesen és a területfelelősökön keresztül — ellenőrizték az adatfelvétel minőségét és a végrehajtás ütemét, intézkedtek az esetleges adatmegtagadásokkal kapcsolatban. A helyszíni adatfelvétel befejeztekor jelentést adtak annak végrehajtásáról, majd a területfelelősöktől begyűjtött összeírási anyag teljességét ellenőrizték. Előzetes jelentést adtak az összeírt népesség számáról. A pótösszeírás időszakában gondoskodtak az összeírásból kimaradt személyek és/vagy lakások összeírásáról. Az összeírást megelőzően megkapták a település területén bejelentett lakással rendelkező, előzetesen összeírt személyek személyi kérdőíveit. (Előzetesen — az alapösszeírás személyi kérdőívére — összeírásra kerültek a magyar külképviseleteken dolgozó személyek és a velük együtt külföldön élő hozzátartozóik, a sorkatonai szolgálatot teljesítők, valamint a büntetésvégrehajtási intézetekben fogva tartott személyek.) Az így megkapott kérdőíveket a címek alapján számlálókörzetesíteniük kellett, majd az összeírás üres nyomtatványaival együtt átadták a számlálóbiztosoknak. Az adatfelvétel gyakorlati munkáját a számlálóbiztosok végezték el, akik munkájuk megkezdése előtt oktatásban részesültek. A tudnivalókról írásos utasítást, munkájukhoz megbízólevelet és sorszámozott, névre szóló számlálóbiztosi igazolványt kaptak. Munkájuk végzése közben hivatalos személynek minősültek. Az összeírás során nyert információkat hivatali titokként voltak kötelesek kezelni, a kitöltött kérdőíveket illetéktelen személynek betekintésre sem adhatták át. Munkájukat a területfelelős ellenőrizte. Nem megfelelő munkavégzés esetén — akár a munkavégzés üteme, akár az anyag minősége ellen volt kifogás — a területfelelős javasolhatta a számlálóbiztosi megbízás visszavonását. A területfelelős általában öt számlálóbiztos munkáját irányította. Míg a számlálóbiztosok általában azonos — csak alap vagy csak reprezentatív — összeírásra kijelölt számlálókörzetekben dolgoztak, a területfelelősök esetében viszonylag gyakori volt, hogy mind alap-, mind reprezentatív összeírást végző számlálóbiztosok munkáját kellett ellenőrizni és irányítani. Ezért a területfelelősöknek a reprezentatív összeírás tudnivalóit kellett elsajátítaniuk. Az adatfelvétel végrehajtói — csakúgy, mint az előkészítésében és az utómunkákban dolgozó többi személy — szigorú időbeosztás szerint dolgoztak. A határidőket a KSH állapította meg, betartásukat központi instruktorokon és a területi igazgatóságok munkatársain keresztül folyamatosan ellenőrizte. Egyes munkafázisok időtartamát a népszámlálást elrendelő jogszabály írta elő, a többi ennek függvényében került megállapításra. A legfontosabb időpont a népszám37