1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - A népszámlálás programja

A WC-vel, árnyékszékkel kapcsolatos kérdésnél a vízöblítéses WC-vel ellátott lakásokra vonatkozó információk pontosítása érdekében ar adatokfelvétel során figyelembe vették a lakás vízellátására és a szennyvíz-elvezetésre adott választ is. A vezetékes gázzal ellátott lakások mellett a korábbiaknak megfelelően felmértük a palackgázzal ellátottak számát is, mivel a vezetékes gáz hiánya miatt Magyarországon a palackgáz használata — különösen a vidéki településeken — alapvető fontosságú. A lakások fűtésére vonatkozó kérdés az energiagazdálkodás, a fűtőanyag-takarékosság, valamint a környezetvédelem aktuális feladatai miatt mind a hazai igények, mind a nemzetközi ajánlások miatt indokolt. Az 1990. évi teljes körű felvételben a fűtőanyagok fajtáit nem kérdeztük, ez a téma a reprezentatív adatfelvétel programjában szerepelt. A lakások lakóhelyiségei (a szobák és a konyhák), tisztálkodó- és egyéb helyiségei számának és alapterületének megfigyelése a lakásállomány összetételének elemzéséhez, a lakásban élő népesség (a háztartások és a családok) lakáskörülményeinek jellemzéséhez, a lakásigények felméréséhez szolgáltat fontos információkat. Mivel 1980-ban csak teljes körű adatfelvétel volt, a lakás helyiségeinek számát és tételes alapterületét együtt kérdeztük. 1990-ben teljes körűen csak a szobák és néhány, a komfortosságot meghatározó helyiség számát tudakoltuk, a lakás és az egyes szobák alapterületét csak a reprezentatív kérdőíven kérdeztük. A reprezentatív adatfelvétel lakásokra vonatkozó témakörei a következők voltak: — a lakás helyiségeinek részletes adatai, — a lakás rendeltetése, — a lakás falazata, — a lakás korszerűsítése, karbantartása, felújítása, — a lakáshoz jutás módja, a jelenlegi lakáskörülmények megítélése. A reprezentatív kérdőíven a lakás további helyiségeinek a számát is megkérdeztük. A lakás alapterületéhez nem számítható helyiségeket (műhely, garázs) is összeírtuk, figyelembe véve, hogy az 1980-as évek lakásépítkezéseinél például már fontos szempont volt a gépkocsik tárolására alkalmas helyiségek építése is. A lakások alapterület szerinti csoportosításánál — mind a nemzetközi, mind a hazai igények kielégítését tekintve — a legfontosabb feladat a lakás teljes, lakható alapterületének figyelembevételével történő kategorizálás volt. Ezen kívül fontosnak tartottuk a szobák alapterülete alapján kialakított nagyságcsoportok szerinti feldolgozást is. A lakásösszeírás során minden olyan lakóegységet számba kellett venni, amelyben emberek éltek, továbbá minden olyan lakást, amely valamilyen okból üresen állt. A népszámlálás feldolgozási és közlési rendszere nyilvánvalóan elsősorban a lakások, illetve azok közül is a lakott lakások különböző ismérvek szerinti vizsgálatával foglalkozott. A lakásokkal nem egyenértékű, kedvezőtlen lakáskörülményeket nyújtó lakott egyéb lakóegységekről csak a szociális szempontból rosszabb körülmények között élő népesség helyzetének elemzésekor célszerű részletesebb feldolgozást végezni. A lakások külső falazatának kérdésénél az ENSZ- és a KGST-javaslatok mellett az ország építési szokásait, a különböző építőanyagok felhasználásának gyakoriságát és részben az építési technológiát vettük figyelembe. Vályogból, sárból, döngölt földből készült falazat esetén külön kérdés foglalkozott a szilárd, illetve a nem szilárd alapozással. Az épített lakások száma mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a meglevő lakásállomány minőségi, felszereltségi színvonalának alakulása. Ennek a vizsgálatához nyújt segítséget a laká35