1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. Az adatfelvétel és -feldolgozás összefoglaló ismertetése (1995)

AZ ADATFELVÉTEL ÉS -FELDOLGOZÁS ISMERTETÉSE - Területi előkészítés

lakások címeit emelkedő számsorrendben. A lakcímeket teljes mélységben: házszám — épület — lépcsőház — emelet — ajtószám részletességgel tartalmazta a jegyzék, a cím mellett feltüntetve a nyilvántartásban szereplő állandó és ideiglenes lakók számát is. Ezt a lakcímjegyzéket kapták meg a helyi tanácsok ellenőrzésre és kiegészítésre. Az ellenőrzés egyrészt a teljességre (új építkezések, új utcák, külterületi lakotthelyek, megszűnt címek), másrészt az ugyanarra a lakásra vonatkozó kettős vagy többes lakcímvariációk megszüntetésére teijedt ki. A kiegészítés a népesség-nyilvántartó rendszer sajátosságaiból adódó hiányok, azaz a nem lakott, pontosabban a bejelentett személyek nélküli lakások listába vételét jelentette. A LAZ-jegyzékeken a tanácsok a különféle nyilvántartások és a szükség szerinti helyszínelések alapján nagy tömegű hibajavítást végeztek. A javítás és a hibafeladás módját az ÁNH szabályozta és ellenőrizte. 2. Aktuális utca-, házszám- és lakásjegyzékek (UHL-jegyzék) A következő fázisban, 1989 júliusában kapták meg a tanácsok a javításokkal és a kiegészítésekkel aktuálissá tett utca-, házszám- és lakásjegyzékeket, amelyek célja a számlálókörzetek lehatárolásához szükséges adatok biztosítása volt. A jegyzékek felhasználása során derült ki, hogy a tanácsok által elvégzett címpontosítások, javítások és kiegészítések csak részben kerültek be az adatbázisba, ennélfogva a körzetesítéshez készült jegyzékek is tartalmaztak hibákat. E hibák ismételt megjelenése lehetetlenné ugyan nem tette a körzetesítést, de igen megnehezítette azt. A jegyzékekre rákerültek a számlálókörzetekbe soroláshoz szükséges információk, s emellett ismételten továbbították az állami népesség-nyilvántartás számítógépes rendszere felé a körzetesítési jegyzéken jelentkező hibákat. 3. Számlálókörzeti cím- és névjegyzékek A körzetesítés adatainak rögzítése alapján készültek el a Számlálókörzeti cím- és névjegyzékek. Ezek az eredeti elgondolásokkal szemben nemcsak az összeírandó címeket, hanem a címekre — állandóan vagy ideiglenesen — bejelentett személyek legfontosabb adatait is tartalmazták. Ennek előzménye az volt, hogy 1989-ben éles vita bontakozott ki a népszámlálás szükségességéről és időszerűségéről, különös tekintettel az ország gazdasági helyzetére, valamint a személyes adatok védelmére. A Kormány végül is döntött a teljes körű népszámlálás megtartásáról, de a vita — és az ennek hatására kialakult népszámlálást ellenző közhangulat — következtében a KSH arra kényszerült, hogy csökkentse és egyszerűsítse a felvételi programot. Az egyik ilyen változás az ÁNH-val történő együttműködésünket érintette. Eredetileg az állami népesség-nyilvántartás adatbázisából közvetlenül a kérdőívre nyomtatták volna a személyi kérdőív első hét válaszát. Ehelyett az adatok egy része (név, bejelentettség jellege, születés időpontja, esetleges másik bejelentett lakcím) átkerült a számlálóbiztosok tájékoztatására szolgáló címjegyzékre, amely így vált cím- és névjegyzékké. A számlálókörzeti cím- és névjegyzékeken a már említett címhibák mellett a személyekre vonatkozó adatok hibái is megjelentek, ami újabb zavarokat okozott a felhasználás során. Ilyen hibák voltak pl. a több évvel korábban meghalt vagy elköltözött személyek feltüntetése, ismeretlenek szerepeltetése, régóta az adott címen lakók ki10