A népesség és a lakások száma és összetétele, 1995 (1995)
BEVEZETŐ
BEVEZETŐ A népesség és a lakásállomány alakulásáról 1870 óta az általában tízévenként tartott népszámlálások adnak számot. Az utolsó, 1990. évi népszámlálás eredményei még csak a kezdetét jelezhették a politikai és gazdasági élet azon változásainak, amelyek a korábbiaktól gyökeresen eltérő irányú és intenzitású folyamatokhoz vezettek. Az azóta eltelt időszakra visszatekintve megállapítható, hogy a magyar társadalom átalakulása több lényeges összetevőt tekintve mélységében, méreteiben meghaladta az előző évtizedek során regisztrált változásokat. Az 1970-es és részben még az 1980-as években két népszámlálás között a korábbi trend extrapolációja alapján több-kevesebb bizonyossággal következtetni lehetett a tényleges tendenciákra. Az 1990 utáni periódusban viszont az addigi irányzatok annyira módosultak, hogy minden ilyen számítás gyakorlatilag értelmét vesztette. A teljesség igénye nélkül példaként említhető, hogy a privatizáció, a tulajdonviszonyok radikális átalakulása, a gazdasági szervezetek átstruktúrálódása messzemenő hatást gyakorol a népesség társadalmi, foglalkozási összetételére is. A gazdasági aktivitás tekintetében döntő tényező, hogy a negyven év után 1990-ben először megfigyelt munkanélküliség azóta a többszörösére emelkedett, és újabban egyre nagyobb gondot okoz, hogy az állást keresők jelentős része huzamosabb idő után sem tud elhelyezkedni. Ezenkívül megfigyelhető volt egyes rétegek kivonulása a munkaerőpiacról. A gazdálkodó szervezetek leépülése, felszámolása egyes területeken válságövezetek kialakulását idézte elő. Fenti folyamatok a személyi és háztartási-családi adatokban egyaránt kifejezésre jutottak. A lakásállomány — az építkezések számának visszaesése miatt — 1990 óta kevéssé gyarapodott, de döntően megváltozott a lakások tulajdonviszony szerinti struktúrája, valamint infrastrukturális ellátottsága. Tekintettel mindezekre, valamint a nemzetközi statisztikai szervezetek ajánlásait figyelembe véve a hazai tudományos és társadalmi élet képviselőivel egyetértésben a Központi Statisztikai Hivatal kezdeményezte egy évtized közepi mikrocenzus tartását, amelynek előkészítéseként 1994. szeptember 1-jei eszmei időponttal szeptember—november hónapban mintegy 25000 lakásra kiterjedő országos reprezentatív mintán próbafelvételt hajtottunk végre. A próbafelvétel — jellegéből adódóan és a minta nagyságánál fogva — nem helyettesítheti a tervezett mikrocenzust, de lehetőséget teremt az elmúlt fél évtized sajátos folyamatainak nagy vonalakban való áttekintésére. Jelen kiadvány a próbafelvételnek az 1995. január 1-jei közigazgatási beosztás, népesség- és lakásszám figyelembevételével teljeskörűsített adataira épül. A mintavételből származóan a részletes adatok nem tartalmazzák az intézeti háztartásban élők, valamint a nem lakott lakások adatait. Azok a táblázatok, amelyekben a teljes népesség vagy az összes lakás szerepel, a Központi Statisztikai Hivatalba beérkezett jelentések segítségével az 1990. évi népszámlálásra épülő továbbszámítás alapján készültek. A szöveges elemzést és a táblázatos részt módszertani ismertetés és a kiadványban használt fontosabb fogalmak magyarázata egészíti ki. 3
