1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

III. A MINTAVÉTEL MÓDSZERE

m. A MINTAVÉTEL MÓDSZERE Az előző — 1970., illetve 1900. évi - népszámlálások előzetes feldolgozására szolgáló 1, illetve 2 Vos minták kiválasztása területi egységenként minden 100., illetve 50. lakás — és a bennük lakó személyek — kijelölése révén történt, azaz rétegzett szisztematikus véletlen mintákról volt szó. Az 1990. évi népszámlálás nem egységes programmal került végrehajtásra, hanem a körzetek 20 Vában mind a lakás-, mind a személyi kérdőívek számos olyan témára, részletre is kiterjedtek, amelyeket a körzetek 80 Vában kitöltött ún. alapkérdőívek nem tartalmaztak. Amak érdekében, hogy már ebben a kötetben is szerepelhessenek ilyen, ún. reprezentatív adatok (mégpedig kellő megbízhatóságúak), a 2 Vos minta kiválasztását a 20 Vos reprezentatív körzetekre kellett koncentrálni. Egy, az 1980. évi 2 Vos mintához hasonló, minden 50. lakás kiválasztása révén adódó minta ugyanis a reprezentatív kérdésekre vonatkozóan csak 4 ezrelékes nagyságú lett volna (0,2 • 0,02 = 0,004), ami nem tenné lehetővé részletes adatok közlését. Ezért az 1990. évi népszámlálás előzetes feldolgozására szolgáló 2 Vos minta csak a 20 Vos reprezentatív összeírás körzeteiből került kiválasztásra, mégpedig végső soron e körzetek minden 10. lakásának kiválasztása révén. Ez az ún. kétlépcsős — első lépcsőben körzetekre, másodikban lakásokra vonatkozó — kiválasztási eljárás biztosítja, hogy a reprezentatív ismérvek 2 Vos adatai ugyanolyan pontosságúak legyenek, mint az alapösszeíráséi. Ez utóbbiak tekintetében azonban a pontosság általában kisebb, mint amit egy minden 50. lakást felölelő szisztematikus minta biztosított volna, mert a mintavételi hibához mind a körzetek, mind a körzeteken belül a lakások kiválasztásából eredő pontatlanság hozzájárul. A 20 Vas reprezentatív adatfelvétel mintájának kiválasztása A népszámlálás 20 Vos, reprezentatív programjához az adatfelvétel mintájának meghatározása eltérő nagyságú csoportokból vett rétegzett csoportos kiválasztással történt, mégpedig a rétegzési szempontok szerinti csoportokba rendezést követően először számítógép segítségével a körzetek 20 Vára, majd kézi korrekcióval a lakások és a személyek 20 Vára vonatkozóan. Az elsődleges gépi kiválasztáshoz célszerűnek látszott az 1980. évi körzeteket mintavételi egységnek tekinteni. Ettől csak a kis lélekszámú külterületi körzetek esetében kellett eltérni, ahol több kis körzetből kialakított ún. összeírási egységek képeztek egy-egy mintavételi egységet. A kiválasztáskor derült ki, hogy az 1980. évi körzetekhez való ragaszkodás számos esetben igen nagy számlálókörzeteket eredményezne. Ha a kiválasztás során ezek képezték volna a mintavételi egységeket, az erős inhomogenitást vitt volna a körzetek — a csoportos kiválasztás mintavételi egysége — méretébe, ami egyrészt nehezítette volna a — lakásokra vonatkozó — 20 Vos kiválasztási arány betartását, másrészt rontotta volna az adatok megbízhatóságát. Mivel az 1980. évi népszámlálás számlálókörzeteit már korábban alkörzetekre bontottuk, lehetőség volt a kiválasztási egységeket ezen alkörzetekből kiválasztani, ami a fenti problémákat kiküszöbölte. Intézeti háztartások esetén nem az intézetek, hanem az intézeti körzetek képezték a kiválasztási egységeket. Kisebb intézetek ugyanakkor ún. vegyes körzetekben is maradhattak a magánháztartásokkal együtt. A 20 Vos minta kiválasztása megyénként, azon belül megyeszékhely és más nagyvárosok (amelyek népességszáma eléri vagy meghaladja a legalacsonyabb lélekszámú megyeszékhely lakosainak számát, az előzetes 1989. évi adatok szerint 42.000 főt) esetén városonként történt, kisvárosok és községek esetén pedig egy olyan lista alapján, amely nagyság szerint rendezve tartalmazta a településeket. A lista alapjául azok az ún. előzetes számlálókörze295