1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Részletes adatok a 2 %-os képviseleti minta alapján (1991)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - A/ A népesség főbb jellemzői

Az aktív keresők iskolázottsága Az aktív keresők iskolázottságának huzamosabb idő óta tartó javulása az 1980-as évtizedben is folytatódott. E folyamat három fő okra vezethető vissza: — a teljes népességen belül növekedett a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya; — a demográfiai csere, vagyis az idősebb, alacsonyabban iskolázott réteg folyamatos kiöregedése, inaktívvá válása és a fiatal, magasabban iskolázott korcsoportokba tartozók munkába lépése önmagában is kedvező strukturális átalakulást eredményezett; — a dolgozók az esti-levelező tagozatos képzés keretében is szerezhettek magasabb végzettséget, bár ennek jelentősége újabban csökkent. 1990-ben a befejezett [elsőfokú végzettséggel rendelkező aktív keresők száma meghaladta a félmilliót, arányuk 11,6 %-ot tett ki, aini a tíz évvel korábbi aránynak közel másfélszeresét, a húsz évvel korábbinak több mint kétszeresét jelentette. Hasonló tendencia észlelhető, ha a legalább befejezett középiskolai végzettséget szerzett dolgozók hányadát vizsgáljuk. 1970-ben ugyanis az aktív kereső tevékenységet folytatóknak nem egészen egyötöde (19 Va) rendelkezett középiskolai, vagy annál magasabb végzettséggel, 1980-ban arányuk meghaladta a 29 %-ot, 1990-ben pedig 38,5 %-ot tett ki. 1990-ben 100 aktív keresőből 23 középfokú szakmunkásképző iskolát, vagy szakiskolát végzett. Ezt a csoportot is számítva, a dolgozóknak jelentős többsége (62 Va) jutott az általános iskolát meghaladó képesítéshez. Figyelmet érdemel továbbá, hogy a középfokú szakképzettséggel rendelkezők részaránya a húsz évvel korábbi szintnek majdnem a háromszorosát érte el. Az általános iskola 8. osztályát az aktív keresőknek kereken egyharmada végezte el anélkül, hogy valamilyen magasabb végzettséget szerzett volna. Ez az arány 1970-1990 között érdemben nem változott. Rohamosan csökkent viszont a dolgozók körében azoknak a szerepe, akik általános iskolai tanulmányaikat nem tudták befejezni: 1970-ben az aktív keresőknek közel kétötödét, 1980-ban nem egészen egyötödét, 1990-ben pedig már csak egyhuszadát alkották. A diplomás aktív keresők aránya tekintetében a nők sokáig hátrányos helyzetben voltak. Ezt még az 1970. évi népszámlálás adatai is jelezték, amikor a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya a férfiakénak a kétharmad részét sem érte el (3,8 % volt, a férfiaknál kimutatott 6,1 Vkal szemben). F. különbség 1980-ra mérséklődött, és 1990-ben teljesen megszűnt, sőt a felsőfokú végzettségű nők hányada egy árnyalattal meghaladta a férfiakét. A középiskolát végzettek csoportjában a nők szerepe az utóbbi két évtizedben nagyobb volt mint a férfiaké, a középfokú szakmunkásképző iskolát, szakiskolát végzetteknél viszont ezzel ellentétes helyzetet lehetett megfigyelni, aminek oka, hogy a szakmunkásképzésben nem nyílt mód a lányok arányának érdemleges növelésére. 22. Az aktív keresők a legmagasabb iskolai végzettség és nemek szerint, százalékban Nem Összesen Általános iskola Befejezett Nem Összesen 6.osztálynál kevesebb 6-7. 8. középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola középiskola felsőfokú iskola Nem Összesen 6.osztálynál kevesebb osztály középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola középiskola felsőfokú iskola 1970 Férfi 100,0 12,6 27,9 30,0 11,2 12,1 6,1 Nő 100,0 9,1 27,8 38,3 4,6 16,3 3,8 Összesen 100,0 11,2 27,9 33,4 8,5 13,8 5,2 1980 27,9 Férfi 100,0 5,0 12,8 32,2 23,1 18,2 8,7 Hő 100,0 4,5 14,8 39,6 8,8 25,0 7,3 Összesen 100,0 4,8 13,7 35,4 16,9 21,1 8,1 1990 8,1 Férfi 100,0 1,9 3,3 30,5 31,1 21,6 11,5 Nő 100,0 1,4 3,0 37,4 13,2 33,4 11,7 Összesen 100,0 1,7 3,2 33,6 23,1 26,9 11,6 19