Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)
XII. A FOGALMAK MAGYARÁZATA
LAKÁSBŐVÍTÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -KÖZMŰVESÍTÉS Lakásbővíté s a lakás alapterületének növelése, leggyakrabban más célt szolgáló területek /helyiségek/ hozzákapcsolásával, illetve uj lakáshelyiségek hozzáépítésével, amelynek során önálló uj lakás nem keletkezik, igy pl. tetőtér beépit .ével kétszintes lakás létrehozása is a lakásbővítés fogalmába tartozik. Lakásátalakitá s egy lakás - alapterület-nagyságának változtatása nélkül - belső alaprajzi elrendezésének, belső terének épitési tevékenységgel történő megváltoztatása /belső térelválasztás elrendezésének megváltoztatása/ . Szoba- vagy helyiség-kialakit ás a lakáshoz tartozó, nem gazdasági célú helyiségek rendeltetésének, használati módjának megváltoztatása /funkcionális változtatása/, amellyel a lakás, illetve a helyiség/ek/ alapterülete, alaprajzi elrendezése lényegében nem változik. Lakásösszevoná s során legalább két különálló lakás épitészeti, műszaki összekapcsolásával egy vagy több uj lakás keletkezik. Műszaki megosztás t /leválasztást/ egy lakásban akkor végeztek, ha alapterülete és általában helyiségszáma is csökkent a megosztás, leválasztás miatt. Lakáskorszerűsít és egy meglevő lakás karbantartását, javitását meghaladó mértékű, de felujitásnak nem minősülő, általában a lakás komfortosságát növel ő épitési-szerelési tevékenység, mint pl. hiányzó közmű bevezetése, korszerű fűtés, -melegvízellátás, beépitett berendezések létesitése. A korszerű fűtés /melegvízellátás / fogalmába a szilárd fűtőanyaggal /fa- és szénféleséggel/ történő egyedi hőellátás /kályhafűtés/kivételével minden fűtési /melegvizellátási/ mód beletartozik. Felujitási, karbantartási vagy nagyobb javitási munk a a lakás rendeltetésszerű használata érdekében végzett helyreállítási, karbantartási és javitási épitő-szerelő tevékenység, pl. a lakáson belüli teljes vezeték- vagy szerelvénycsere. Nem tartozik id e az egyes vezetékszakaszo k javitása, cseréje vagy csak egyes kész üléke k, szerelvények lakáson belüli javitása ; továbbá az épület külső /tetőzet, falazat, vakolat, csatorna, vezeték/ szerkezetének, szerelvényének cseréje, javitása, tehát a lakáson kivüll munkálato k. GYERMEKGONDOZÁS, GYERMEKELLÁTÁS 15 évesnél fiatalabb gyerme k; az az 1969. október 1-én vagy később született, gyermek családi állású személy, akit a lakásban vele egy családban élő 15-54 éves /1929. október 1. - 1969.szeptember 30. között született/ anyával saját vagy nevelt gyermekként irtak össze. Nem tartalmazzák a táblázatok azoknak a gyermekeknek /41 OOO fő/ az adatait, akik az összeirt nő született gyermekei, de jelenleg nem az anyával /állami gondozásban, az apával, nagyszülővel/ élnek. Az ellátás módj a: az a személy vagy intézmény, illetve az a mód, ahogyan a gyermek napközbeni ellátásáról, az eszmei időpontot megelőző utolsó életévében gondoskodtak. Több ellátó esetén az a mód, amely ebben az időszakban a legjellemzőbb /leghosszabb ideig tartó/ volt. Az anya gondozza, látja el, ha az anya napközben otthon van - gyesen vagy szülési szabadságon, - otthon dolgozik - eltartott - állandó éjszakai műszakot vállal - egyéb módon /nyugdijas, részfoglalkozású stb./ és a gyermek ellátásáról általában saját maga gondoskodik. Az ellátás módja - mivel az előző életévre legjellemzőbb állapotról ad számot - nem függ össze az anya foglalkozási jellemzőinek /elsősorban gazdasági aktivitásának/ az eszmei időpontban rögzitett adataival. Nem az anya gondozza, látja el, ha az adott korévben a gyermek napközbeni ellátásáról, felügyeletéről más személy vagy gyermekintézmény gondoskodik. - Bölcsőde, óvoda vagy napközi az ellátó, ha a gyermek egész napos, illetve a tanitási idő után félnapos, elhelyezésben van az intézményben. Nem szerepelnek itt azoknak a gyermekeknek az adatai, akik csak az iskolai étkeztetést veszik igénybe. Az anyával élő gyermek felügyeletét a nagyszülőkön, az apán és egyéb rokonokon kivül az idősebb testvér is elláthatja. Ugyanakkor, ha ő maga 15 évesnél fiatalabb, ugy adatai a "felügyelet nélkül" hagyott gyermekek adatai között szerepelnek. - Nem rokon személy az ellátó, ha a gyermek ellátásáról napközben szívességből vagy pénzért rendszeresen gondoskodik. Itt szerepelnek azoknak a gyermekeknek az adatai is, akik magánszemély által működtetett bölcsődei, óvodai vagy napközi jellegű ellátásban részesülnek. - Egyéb intézményben ellátottak azok a gyermekek, akik az anyával egy háztartásban élnek, ellátásuk azonban az utolsó életév jelentősebb részében pl. kollégiumban, hetes bölcsődében, szanatóriumban stb. történt. 556
