Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

XII. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

- Egyéb módon ellátottak azok a gyermekek, akik az anyával élnek ugyan, de ellátásuk módja a fenti kategóriákba nem sorolható, illetve a válaszadó nem adott róla információt. NYUGDI JASKORÚAK ÉS NYUGDÍJASOK Nyugdijaskoru a 60 éves és idősebb férfi, az 55 éves és idősebb nő. Az 1984. évi adatoknál az 1924. október 1. előtt született férfi, az 1929. október 1. előtt született nő. Nyugdijas , aki saját vagy hozzátartozói jogon nyugellátásban részesül. A nyugdijasok életkörülményeit bemutató /1.6 és 2.6 sz./ táblázatok valamennyi saját jogú nyugdijas adatait - az öregségi nyugdij általános korhatárától függetlenül - tartalmazzák /tehát a korkedvezményes, illetve rokkantsági nyugdijasokat is/; a hozzátartozói jogon nyugdijasok közül viszont csak a nyugdijazás! kort elért, aktiv keresőként nem dolgo­zó személyek adatait foglalják magukban. Nyugdijazás idej e az az év, amelytől kezdve az összeirt személy gazdasági aktivitása nyugdijas, füg­getlenül attól, hogy esetleg időközben a nyugellátás jellegében /saját jogú vagy özvegyi jogú nyugdij/ válto­zás állt be. Tehát, ha az özvegyi jogon nyugdijas személy korábban saját jogon nyugdijas volt /az időközben elhalálozott hozzátartozó után járó nyugdijat választotta/, a saját jogon megszerzett nyugdijazás évétől számit a nyugdijazás ideje; ha a saját jogon nyugdijas aktiv keresőként özvegyi nyugdijat kapott, nem az özvegyi nyugdij folyósításának kezdete, hanem az aktiv kereső foglalkozás abbahagyásának időpontja számit a nyugdijazás idejének. Nyugdijazás tervezett ideje : ha a nyugdijaskoru aktiv keresők nem egy meghatározott évet jelöltek meg, a "mig az egészségi állapota megengedi", vagy a "mig a munkáját el tudja látni", vagy a "mig a munkahelye biz­tosított" válaszszavak valamelyikével felelhettek a "meddig kiván aktiv keresőként dolgozni" kérdésre. Szociális támogatás formáj a lehet anyagi jellegű /rendszeres vagy rendkivüli szociális segély, munka­helyi támogatás stb./, házi szociális gondozás, illetve nyugdíjasházban lakás. Adott esetben egyes személyek adatai az "anyagi támogatás" és a "házi szociális gondozás" vagy a "nyugdíjasházban lakik" rovatban is szere­pelhetnek. Tehát a 2.6.19-21 sz. táblák összesen oszlopának és a többi oszlop összegének a különbsége a szoci_ ális támogatásban nem részesülők számánál kisebb értéket ad. öregek napköziotthonának látogatása ; akár bentlakásos, akár nem bentlakásos napköziotthon látogatásánál a "miért látogatja" kérdésre adott többféle válasz /igényli a társaságot; kulturális műsorok, rendezvények miatt; étkezését csak igy tudja megoldani/ esetén valamennyi válasz feldolgozásra került. Az "egyéb ok miatt" rovatban azok szerepelnek, akik az előnyomtatott válaszlehetőségeken kivüli okot jelöltek meg. Az öregek napköziotthonát nem látogatók "miért nem látogatja" kérdésre adott esetleges több válasza közül csak egy került feldolgozásra, mégpedig az, amelyik a táblafej sorrendjében előbb szerepel. Az egyéb okot megjelölőkön kivül azok is az "egyéb ok miatt" oszlopban szerepelnek, akiknél ez az alkérdés üresen maradt. Rokonsági viszony, rokoni kapcsolattartá s: Leszármazottja va n, akinek legalább egy gyermeke, vagy gyermekének házastársa, vagy unokája, dédunoká­ja /ezek házastársa/ él. A vérségi kapcsolaton túlmenően leszármazottnak számit az örökbefogadott, nevelt gyer­mek, a házastárs, élettárs gyermeke és annak leszármazottja is. Felmenő, oldalági és egyéb rokona van , akinek testvére, vagy szülője, házastársának vagy élettársának testvére, vagy szülője, illetve egyéb rokona él. Kapcsolatuk j ó: ha a válaszbejegyzés szerint legalább egy közös lakásban lakó rokonnal a kapcsolatuk normális vagy elfogadható; továbbá akikkel nem közös lakásban élnek, gyakran vagy csak ünnepeken látogatják egymást; illetve ha csak ritkán látogatják egymást, vagy csak levélben, telefonon tartják a kapcsolatot de anyagi segítségükre számithatnak. Kapcsolatuk rossz : ha a fenti feltételek egyike sem teljesül. x A különböző táblázatok ugyanarra a fogalomra vonatkozó számszaki adatainál technológiai okokból elha­nyagolható különbségek adódhatnak. A megoszlási viszonyszámok kerekítése a táblázatokban - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - nem egyedileg történt, ezért a részadatok viszonyszámainak összege minidg kiadja a 100 %-ot. A részletes adatokat bemutató táblákon a nagyobb csoportok megoszlási viszonyszámai nem mindig egyez­nek meg a megfelelő kisebb csoportok összegével, mivel a százalékszámítást az elektronikus gép minden egyes műveletnél külön-külön végzi és igy a kerekítések is egymástól függetlenül történnek. Ugyanez okozza, hogy azonos nagyságú abszolút számok megoszlási viszonyszámai egymástól némileg különbözhetnek. Azokban az esetekben, amikor a százalékszám oly csekély, hogy tizeddel sem fejezhető ki, a megfelelő rovatban 0,0 szerepel. 557

Next

/
Oldalképek
Tartalom