Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)
XII. A FOGALMAK MAGYARÁZATA
b/ Az önállók besorolását az egyéni foglalkozás határozza meg /pl. az önálló kőműves az építőiparba, az önálló kereskedő a kereskedelembe, azon belül a megfelelő alágazatba került /„ cl A segitő családtagok - a kisegítő gazdaságokban segitő családtagok kivételével - ugyanabba az alágazatba kerültek, mint az a személy, akinek segitettek. A kisegitő gazdaságokban segitő családtagok a "Mezőgazdasági termelés" alágazatba tartoznak. d/ Az Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerben el nem helyezhető személyek ágazati besorolása a következő: - a mezőgazdasági napszámosok a "Mezőgazdasági szolgáltatás" alágazatba tartoznak; - a külföldi munkáltatók Magyarországon dolgozó alkalmazottai; - a külföldön dolgozó magyarok; - az alkalmi munkások, napszámosok /a mezőgazdasági napszámosok kivételével/; - az egyéb inaktiv keresők, valamint - a közületi eltartottak együttesen a "Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások" népgazdasági ágban, illetve ágazati részletezés esetén "Egyéb, az ágazatba be nem sorolhatók" megnevezéssel szerepelnek. e/ A saját jogon nyugdijas, járadékos személyek és a gyermekgondozási segélyen levők ágazati besorolása az utolsó munkáltatójuk alapján történt, az özvegyi jogon nyugdijasoké pedig annak a személynek az utolsó munkáltatója alapján, aki után az özvegyi nyugdijat kapják. Tulajdonformák szerint az aktiv és az inaktiv keresők /velük együtt eltartottjaik/ beosorolása az alábbi szempontok szerint történt: - Állami szektor ba tartoznak az állami vállalatok, intézmények, párt- és tömegszervezetek, társadalmi szervek, továbbá a szocialista országbeli munkáltatók alkalmazottai és ezek nyugdijasai. - Szövetkezeti szekto rba tartoznak a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági szövetkezetek, a társulatok és társulások, a szövetkezeti vállalatok és vállalkozások, a szövetkezeti központok és szövetségek tagjai és alkalmazottai, valamint mindezek nyugdijasai. Ide tartoznak továbbá a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók segitő családtagjai és a kisegitő gazdaságban dolgozó segitő családtagok /ez utóbbiak korábban a magánszektorba tartoztak/. - Magánszekto rba tartoznak az önálló kisiparosok, kiskereskedők, fuvarosok, az önálló gazdák, a magánszemélyek által létrehozott gazdasági munkaközösségek, valamint ezek alkalmazottai és segitő családtagjai, a szabadfoglalkozásúak, az egyházak alkalmazottai, a háztartási alkalmazottak, a napszámosok, alkalmi munkások, a magántulajdonú társasházak házfelügyelői. A nyugdijasok közül azok, akinek utolsó foglalkozása a fenti tevékenységek valamelyike. Ide tartoznak még a nem szocialista országbeli munkáltatók alkalmazottai és ezek nyugdijasai, valamint az "egyéb inaktiv keresők". FOGLALKOZÁSI VISZONY Az aktiv keresők /velük együtt eltartottjaik/ foglalkozási viszony szerinti csoportosítása a munkáltatóhoz, illetve a termelőeszközökhöz való, jogilag meghatározott viszonyuk alapján a következő: - alkalmazásban állók, - szövetkezeti tagok, - önállók, - segitő családtagok. Alkalmazásban álló k: az állami vállalatokkal, hivatalokkal, intézményekkel, szövetkezetekkel, önállókkal stb. munkaviszonyban állók, akik végzett munkájukért munkabért kapnak. Az ÂFÉSZ-ek, a szövetkezeti vállalatok és vállalkozások, a szövetkezeti központok és szövetségek dolgozói, a munkaközösségek és alkotóközösségak alkalmazottai, a művészeti szövetségek, a Magyar írók Szövetsége, a Képzőművészeti Alap tagjai és alkalmazottai is e kategóriába tartoznak. Szövetkezeti tago k: azok a személyek, akik a munkáltató szövetkezettel tagsági viszonyban állnak és e viszonyuk munkavégzési kötelezettséggel jár, vagy - ilyen kötelezettség hiján - külön munkamegállapodás alapján dolgoznak a szövetkezetnél. 541