Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

XII. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

önálló k: az egyénileg dolgozó parasztok, az ipar— vagy működési engedély álapján dolgozó önálló kis­iparosok, kiskereskedők, fuvarosok stb., valamint a munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony, bedolgozói jogviszony, munkaközösségi, alkotóközösségi tagság nélkül önálló kereső foglalkozást folytató szellemi foglal­kozású személyek. Ugyancsak ide tartoznak a magánszemélyek által létrehozott gazdasági munkaközösségek - igy az ügyvédi munkaközösségek, a gépjárművezető-képző munkaközösségek, az alkotóközösségek - tagjai. Segitő családtago k: azok a személyek, akik munkaviszony, szövetkezeti tagsági viszony létesítése, illet­ve iparengedély, működési engedély nélkül - önálló kisiparos, kiskereskedő, fuvaros, magánszemélyek által létrehozott gazdasági munkaközösségek stb. tevékenységében fizetés nélkül, rendszeresen részt vesznek, vagy - mezőgazdasági szövetkezeti dolgozó háztáji gazdaságában, illetve a közös gazdaságban, mezőgazdasági önálló gazdaságában, továbbá bármilyen foglalkozású személy kisegitő gazdaságában 1984. október l-ig legalább 70 napi munkát végeztek. A segitő családtagok közül - a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók segitő családtagjai a táblázatokban a szövetkezeti tagok között szerepelnek többnyire külön kiemelve, de a szövetkezeti tagok együttes számába mindig beleszámítva, - az önállók segitő családtagjai, valamint a kisegitő gazdaságban segitő családtagok a táblázatokban - külön kiemelés hiányában - az önállókkal együtt "önálló, segitő családtag" megnevezéssel szere­pelnek. Az inaktiv keresők /velük együtt eltartottjaik/ a foglalkozási viszony szempontjából alkalmazásban ál­lók, termelőszövetkezeti tagok vagy önállók. A saját jogon nyugdijasok, járadékosok és a gyermekgondozási se­gélyen levők az utolsó munkáltatójuknál, az özvegyi nyugdijasok pedig az elhalt hozzátartozó utolsó munkál­tatójánál fennállott jogi helyzetük alapján kerültek besorolásra. Az úgynevezett egyéb inaktiv keresők önállóknak minősülnek. FOGLALKOZÁS A foglalkozások csoportositási rendszer e lényegében az 19 85. január 1-től érvényes Foglalkozások Egy­séges Osztályozási Rendszerének /FEOR/ módositott nómenklatúrájára épül. A foglalkozási főcsoportokat tekintve eltérés csak a "Mezőgazdasági fizikai foglalkozások" főcsoportnál van, amely - a FEOR-tól eltérően - a mező­gazdasági segédmunkásokat, illetve a mezőgazdasági napszámosokat is tartalmazza', kiemelve az "Egyéb fizikai foglalkozások" főcsoportjából. A foglalkozási csoportoknál az orvos és a gyógyszerész foglalkozások összevo­násra kerültek. Tevékenység jelleg e a foglalkozások, munkakörök alapvető csoportosítása, amely megkülönbözteti a - fizikai és a - szellemi tevékenységeket. A foglalkozási főcsoporto k a fizikai, illetve a szellemi tevékenységeken belül képzett olyan csoportok, amelyeknél a fizikai foglalkozások elsődlegesen a foglalkozás ágazati jellege, a szellemi foglalkozások pedig az úgynevezett munkajelleg szerint tartoznak össze, illetve különülnek el egymástól. Fizikai foglalkozási főcsoportok: Ipari Épitőipari Mezőgazdasági Közlekedési, postai és távközlési Kereskedelmi és vendéglátóipari Vízgazdálkodási, egészségügyi és szolgáltatási Anyagmozgatógép-kezelő, árukezelő Egyéb fizikai Szellemi foglalkozási főcsoportok: Műszaki Igazgatási, igazságszolgáltatási, gazdasági, forgalmi és áruforgalmi Egészségügyi és kulturális Számviteli, pénzintézeti, pénzügyi és egyéb szellemi 542

Next

/
Oldalképek
Tartalom