Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)
III.A NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - A társadalom osztály- és rétegtagozódása
A vázolt folyamatok eredményeként a munkásosztályhoz tartozó aktiv keresők száma - az 1970-es évtizedben tapasztalt kismértékű növekedéssel szemben - az elmúlt öt év alatt mérsékelten /7 %-kal/ csökkent. Ez főleg az iparban és az építőiparban foglalkoztatott fizikai dolgozók számának visszaesésével függ össze, bár a kereskedelmet és a szolgáltatási szférát kivéve, a többi népgazdasági ágban is mérsékelten csökkent a munkásosztályhoz tartozó fizikai dolgozók állománya. E folyamat részben tükrözi a népgazdaság szerkezetének módosulását. A munkásosztályhoz tartozók azonban továbbra is az aktiv keresők többségét alkotják. A szövetkezeti parasztsághoz tartozók számának korábbi jelentős csökkenése az elmúlt öt évben megállt. Gyakorlatilag megszűnt a mezőgazdasági termelőszövetkezetekből a korábbi évtizedekre jellemző, főleg az iparba és az épitőiparba irányuló átáramlás, sőt bizonyos visszaáramlás volt tapasztalható, mely részben ellensúlyozta a nyugdíjazásból adódó veszteséget. Ily módon a szövetkezeti parasztsághoz tartozók aktiv keresőkön belüli részaránya 1980 óta érdemben nem változott. Az e csoportba tartozók belső átrétegződését viszont jól jellemzi, hogy közöttük az utóbbi öt év alatt a mezőgazdasági foglalkozásúak száma 26 %-kal csökkent, mig a melléküzemági - főleg ipari, épitőipari - tevékenységet folytatóké ugyanennyivel növekedett, s ez utóbbiak ma már a szövetkezeti parasztságon belül 54 %-os arányt képviselnek. Az értelmiségi és egyéb szellemi dolgozók rétege a korábbinál mérsékeltebben tovább gyarapodott /1970-1980 között az évenkénti átlagos növekedés 29 ezer, az elmúlt öt évben 12 ezer fő volt/. Az e rétegbe tartozók már 1980-ban is az aktiv keresők több mint egynegyedét alkották, arányuk azóta mérsékelten tovább növekedett. A kisárutermelők és kiskereskedők rétege 1980 óta némileg gyarapodott, de aktiv keresőkön belüli arányuk lényegében nem változott. Az aktiv kereső férfiak és nők osztály- és rétegtagozódásában továbbra is érvényesülnek a korábban kialakult sajátos különbségek. Az eltérés főleg a munkásosztályhoz, valamint az értelmiségi és egyéb szellemi réteghez tartozók tekintetében jelentős. Az aktiv kereső férfiaknak háromötöde tartozik a munkásosztályhoz és egyötöde a szellemi réteghez, mig a nőknek kevesebb mint felét munkások és több mint kétötödét a szellemi réteghez tartozók alkotják. A korábbi tendenciának megfelelően az elmúlt öt év alatt tovább csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyek társadalmi szempontból homogének - vagyis, amelyeknek aktiv kereső tagjai ugyanazon társadalmi osztályhoz, illetve réteghez tartoznak - s ennek megfelelően növekedett a vegyes összetételű /heterogén/ háztartások aránya, jelezve társadalmunk nyiltságát. Jelenleg az aktiv kereső háztartásfővel rendelkező háztartások 71 %-ában ugyanazon, 29 %-ában pedig különböző osztályhoz, illetve réteghez tartoznak a háztartás aktiv kereső tagjai. Figyelembe kell venni azonban, hogy jelentős közülük azoknak a háztartásoknak az aránya /34 %/, amelyekben csak egy aktiv kereső van, s ezek eleve a homogén csoportba tartoznak. A két aktiv keresővel rendelkező háztartásoknak közel 40 %-a, ahol pedig három vagy több aktiv kereső él már 60 %-a vegyes összetételű. Az aktiv kereső háztartásfővel rendelkező háztartások társadalmi összetételét /csak az aktiv kereső háztartástagok osztály-, illetve réteghelyzetét figyelembe véve/ a következők jellemzik: - a homogén munkásháztartások alkotják a legnagyobb csoportot, bár arányuk 1980 óta 43 %-ról 40 %-ra csökkent; - kissé növekedett az egyébként is jelentős hányadot képviselő értelmiségiek és egyéb szellemiek homogén háztartásainak aránya /20 %-ról 21 %-ra/; - a homogén szövetkezeti paraszt háztartások hányada érdemben nem módosult /7 %/; - valamelyest nőtt a kisárutermelők, kiskereskedők homogén háztartásainak aránya /de továbbra is csak alig több mint 2 %-ot képviselnek a háztartások között/; - a heterogén összetételű háztartások között - a korábbiakhoz hasonlóan - a munkások, valamint az értelmiségiek és egyéb szellemiek csoportja a legszámottevőbb /16 %/; - jelentős hányadot /7 %-ot/ képviselnek még a munkás és szövetkezeti paraszt összetételű háztartások. 51
