Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

III.A NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - A társadalom osztály- és rétegtagozódása

Az aktiv keresők mellett az inaktiv kereső háztartástagok osztály-, illetve réteghelyzetének beszámításával még differenciáltabb a háztartások társadalmi összetétele. Egyre jellemzőbb ugyanis, hogy a munkás szülők gyermekei értelmiségi pályát választanak, gyakori a munkás és szellemi Igozók közötti házasság, a szövetkezeti parasztsághoz tartozó háztartások pedig a szülők és a gyermek eltérő foglalkozása miatt válnak vegyes összetételűvé. Az ilyen háztartásokban-élők között gyakori, hogy a szülő vagy az egyik házasfél, esetleg felmenő, illetve egyéb rokon már nyugdijas. Ez utóbbiak osztály-, illetve réteghelyzetét is figyelembe véve reálisabb képet kapunk a háztartások heterogenitásáról, illetve a háztartások összetétele jobban tükrözi a tényleges helyzetet, társadalmunk nyíltságát. A fentiek alapján együttesen vizsgálva azt»knak a háztartásoknak az összetételét, amelyekben csak aktiv, illetve aktiv és inaktiv keresők is vannak /eltekintve tehát a csak inaktiv keresővel rendelkező háztartásoktól/ megállapítható, hogy - az előbbiekben kimutatott 29 %-os aránnyal szemben - a heterogén összetételű háztartások aránya 38 %, ennek megfelelően 62 %-ra csökken a homogén összetételüek hányada. A generációk közötti mobilitási folyamatokról még jellemzőbb képet kapunk, ha csak azokat a háztartásokat vizsgáljuk, amelyekben egyaránt élnek aktiv és inaktiv keresők-/az ilyen háztartások száma 883 ezer/, vagyis eltekintünk a csak aktiv keresővel rendelkező háztartásoktól. Az ilyen háztartásoknak már többsége /53 %-a/ heterogén összetételű, s közülük a legjelentősebb arányt /23 %-ot/ a munkások, valamint az értelmiségiek és egyéb szellemiek csoportja képviseli, emellett igen jelentős a munkás és szövetkezeti paraszt összetételüek hányada /18 %/. 52