Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

III.A NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - Az aktiv keresők és a tanulók utazási szokásai

Az aktiv keresők 27 %-a csak gyalog jár a munkahelyére, vagy eleve otthon dolgozik. A közlekedési eszközt igénybe vevők döntő többsége /88 %-a/ csak egy jármüvei utazik, 10 %-a két jármüvet vesz igénybe, s mindössze 2 % azoknak az aránya, akiknek a munkába járás kapcsán három vagy több jármüvei kell utazniuk. Budapest nagyvárosi jellegéből következik, hogy a fővárosban lakó aktiv keresők között jóval alacsonyabb a csak gyalog és csak egy jármüvei közlekedők aránya mint a vidéken élők körében. A munkahelyükre jármüvei utazó fővárosi lakosok közel egyharmada ugyanis legalább két jármüvei utazik, szemben a vidéki városokban, valamint községekben lakók 4, illetve 10 %-os arányával. Ez más megközelítésből azt jelenti, hogy a két vagy több közlekedési eszközt igénybe vevők többsége /56 %-a/ fővárosi lakos, 10 %-a vidéki városokban, 34 %-a pedig községekben él. A viszonylag magas községi arányt az indokolja, hogy a két vagy több jármüvei közlekedők 41 %-a ingázó, s a naponta ingázók nagy többsége községekből jár el dolgozni. Az aktiv keresők munkahelyre utazásának módja főbb településtípusok szerint, 1984 /Százalék/ Utazás módja /oda- és visszautazás/ Aktiv kereső Budapesten Vidéki városokban Községekben Utazás módja /oda- és visszautazás/ összesen lakó aktiv kereső Csak gyalog vagy nem közlekedik 27,1 20,4 31,7 26,1 Jármüvei közlekedik 72,9 79,6 68,3 73,9 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Jármüvei közlekedők közül Csak egy jármüvei utazik 87,6 67,8 96,4 90,3 Két jármüvei utazik 10,5 26,9 3,3 8,2 Három vagy több jármüvei utazik 1,9 5,3 0,3 1,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A közlekedés módját, illetve a különböző tipusu közlekedési eszközök igénybevételének mértékét főbb településtípusok szerint vizsgálva, sajátos eltérések tapasztalhatók. /Az igénybevétel mértékének számításánál a több jármüvei közlekedők halmozottan szerepelnek, vagyis minden olyan járműfajtánál figyelembevételre kerültek, amelyen a munkába járás kapcsán naponta utaznak./ A munkahelyre jármüvei közlekedő fővárosi lakosok zömében három tipusu tömegközlekedési eszközzel utaznak. Leggyakoribb körükben a helyi autóbusz igénybevétele /57 %/, majd sorrendben a villamos /35 %/ és a metró /24 %/ következik. Emlitést érdemel még a HÉV-en /gyorsvasuton/ utazók 47 ezres, valamint a gépkocsival közlekedők mintegy 100 ezres létszáma. A vidéki városokban élő dolgozók utaztatása szempontjából a helyi autóbuszok mellett számottevő szerepet töltenek be a vállalati és távolsági autóbuszok is /ez utóbbiak általában helyi forgalmat is bonyolítanak/. Ennek figyelembevételével elmondható, hogy a vidéki városokban élők legjellemzőbb közlekedési eszköze az autóbusz, továbbá a kerékpár és motorkerékpár: az előbbit a jármüvei közlekedő aktiv keresők többsége /56 %-a/ igénybe veszi, kerékpárral, motorkerékpárral pedig közel egyharmaduk jár munkába. Emellett itt is jelentős a gépkocsival közlekedők aránya /II %/, megközeliti a fővárosban élőknél tapasztalt hányadot /13 %/. A jármüvei közlekedő községi lakosok 37 %-a kerékpárral, motorkerékpárral jár a munkahelyére, 10 %-a veszi igénybe a helyi autóbuszt. Ezen kivül az itt élők jellegzetes közlekedési eszköze - összefüggésben a nagymértékű ingázással - a távolsági, valamint a vállalati autóbusz és a vonat /ezek igénybevételének mértéke 23, 18, illetve 10 %/. 48