Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)

III.A NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - Az aktiv keresők ingázása

az ingázás gyakorisága körükben is némi csökkenést mutat, bár továbbra is a 30 éven aluliak csoportjában a leggyakoribb az ingázás. 1980-ban 100 fiatal aktiv kereső közül 30-an ingáztak, ma 29-en, ugyanakkor a 30-49 éves korosztályokban e mutató értéke még a 20-at sem éri el, az 50 éves és idősebb munkaképes koruaknál pedig 22. Az ingázó aktiv keresők iskolázottsági szintje alacsonyabb mint azoké, akik a lakóhelyükön dolgoznak. Jelenleg az ingázók 24 %-a rendelkezik befejezett középiskolai vagy annál magasabb végzettséggel, mig a lakóhelyükön dolgozók között az ilyen végzettségűek aránya 37 %. Az iskolázottság terén tapasztalható eltérés többek között összefügg azzal, hogy - az alacsonyabban iskolázott fizikai foglalkozásúak aránya az ingázók között jóval magasabb /79 %/, mint a lakóhelyükön munkát vállalók körében /65 %/; - az ingázók zöme /85 %-a/ községekből jár el dolgozni, a községekben élő aktiv keresők iskolázottsági szintje viszont jóval alacsonyabb, mint a városokban élőké: az előbbiek között 57 %-os aránnyal többségben vannak a befejezett általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők, mig az utóbbiak körében az ilyen alacsonyan iskolázottak aránya 37 %. A legmagasabb az ingázók aránya /28 %/ a befejezett szakmunkásképző iskolai és középfokú szakiskolai végzettséggel rendelkező aktiv keresők körében, a legalacsonyabb /12 %/ pedig a felsőfokú tanintézeti végzettségűek között. A befejezett általános iskolával, illetve annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezőknek egynegyede ingázik. Az elmúlt öt év során minden népgazdasági ágban csökkent az ingázók száma, leginkább az építőiparban /22 %-kal/, valamint az ipar, illetve a közlekedés, posta és távközlés területén /egyaránt 12 %-kal/. Mind számszerűen, mind arányát tekintve továbbra is,az ipar foglalkoztatja a legtöbb ingázót: 414 ezer főt, az ingázók 38 %-át. Ezután - 1980-hoz hasonlóan - sorrendben a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás következik, ahol jelenleg 196 ezer ingázó dolgozik, vagyis az összes ingázók 18 %-át e népgazdasági ág köti le, mig a közlekedés, posta és távközlés 12 %-át, az építőipar 10 %-át foglalkoztatja az ingázóknak, a fennmaradó hányad pedig a többi népgazdasági ág között oszlik meg. A népgazdasági ágak sorrendje azonban másképpen alakul akkor, ha az adott népgazdasági ág aktiv keresőihez viszonyítva vizsgáljuk az ingázás mértékét. E mutató jelzi, hogy továbbra is a közlekedés, posta és távközlés, a viszonylag kis létszámot foglalkoztató vízgazdálkodás, valamint az építőipar dolgozói ingáznak a legnagyobb /32, 31, illetve 30 %-os/arányban, az úgynevezett nem anyagi ágakban foglalkoztatottak pedig a legkevésbé /itt az ingázás mértéke 12 %/. Ingázók a megfelelő népgazdasági ág aktiv keresőinek százalékában ÉV összesen Ipar Építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Közlekedés, posta és távközlés Kereskedelem Egyéb népgazdasági ágak 1970 19,6 26,5 29,9 9,4 31,1 15,3 12,1 1980 24,0 27,6 33,8 20,5 34,8 20,3 15,3 1984 22,3 25,8 29,9 21,4 31,9 19,4 13,4 1980 óta az ingázók között a fizikai, illetve szellemi tevékenységet végzők aránya érdemben nem változott. Jelenleg az ingázók 79 %-a dolgozik fizikai és 21 %-a szellemi munkakörökben. Továbbra is jellemző, hogy a fizikai foglalkozásúak jóval nagyobb mértékben ingáznak, mint a szellemi dolgozók: 100 fizikai foglalkozású aktiv kereső közül ma 26 dolgozik lakóhelyétől eltérő településen, mig 100 szellemi tevékenységet végző közül csak 15. 45