Az 1984. évi mikrocenzus adatai (1985)
III.A NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐINEK ALAKULÁSA - Az aktiv keresők és a tanulók utazási szokásai
Ingázók a megfelelő tevékenységű aktiv keresők százalékában ÉV összesen Fizikai Szellemi ÉV összesen foglalkozású 1970" 19,6 21,4 14,0 1980 24,0 x 27,0 17,1 1984 22,3 25,6 15,1 Az ingázó életformával járó nehezebb körülményeket az ingázók többsége /53 %-a/ - saját bevallás szerint - azért kényszerült választani, mert lakóhelyén egyáltalán nem talált munkalehetőséget. Az ingázók további közel egynegyede hivatkozott arra, hogy lakóhelyén nem talált képzettségének, fizikai adottságának, anyagi igényeinek stb. megfelelő munkahelyet, s azért választotta inkább az ingázó életmódot. Az emiitett okok között az anyagi szempontból megfelelő munkahely hiánya 15 %-ot képviselt. Viszonylag jelentős azoknak az aránya /14 %/, akik azért választották ezt az életformát, mert ragaszkodnak lakóhelyükhöz. AZ AKTIV KERESŐK ÉS A TANULÓK UTAZÁSI SZOKÁSAI Az életmóddal foglalkozó kutatások gyakran felmerülő kérdése, hogy az emberek mennyi időt töltenek utazással és a közlekedési eszközök melyik fajtáját választják, illetve a különböző közlekedési eszközöket milyen mértékben veszik igénybe. Az életmódra különösen jelentős hatást gyakorol az utazási idő azon része, amely rendszeres időközönként, általában naponta ismétlődik. A népesség két nagy csoportjánál, az aktiv keresőknél és a nappali tagozaton tanulóknál található meg általában ez a periodicitás, igy a mikrocenzus keretében náluk vizsgáltuk a munkába, illetve iskolába járással összefüggő, oda- és visszautazásra forditott együttes időtartamot és közlekedési módot. Az aktiv kereső k egyötöde abban a szerencsés helyzetben van, hogy naponta összesen legfeljebb 15 percet tölt utazással, amig elér a munkahelyére és onnan haza, ideértve azokat is, akiknek munkájuk ellátásához nem kell naponta rendszeresen utazniuk /mint pl. a háztáji és kisegitő gazdaságban dolgozó segitő családtagok, a bedolgozók, az iskola épületében lakó tanitók, tanárok stb./. Ugyancsak kedvezőnek mondható a helyzete ilyen szempontból az aktiv keresők további 30 %-ának, mivel náluk a rendszeres napi utazási idő negyedóra és félóra között mozog, tehát munkahelyük lakásukhoz viszonylag közel van. Ez lényegében azt jelenti, hogy az aktiv keresők felének a munkába járással kapcsolatos utazás csak legfeljebb fél órát vesz el a szabadidőből. Az aktiv keresők 23 %-a fél óránál többet, de legfeljebb egy órát utazik naponta, ami elfogadhatónak tekinthető, hiszen azt jelenti, hogy egyszeri utazásra maximum fél órát kell forditani. Elmondható tehát, hogy az aktiv keresők közel háromnegyedénél az utazás nem olyan számottevő tényező, hogy az életmódot érdemben befolyásolja. Más a helyzete viszont az aktiv keresők 28 %-ának, mivel a szabadidőből naponta több mint egy órát kell az emiitett okból utazniuk, különösen megterhelő az utazás azok számára, akiknek naponta másfél óránál több időt kell forditaniuk arra, hogy eljussanak munkahelyükre és onnan haza. E legkedvezőtlenebb helyzetű csoportba mintegy 750 ezer munkavállaló tartozik, akiknek mintegy 60 %-a naponta ingázik, a fennmaradó hányad pedig nagyrészt fővárosi lakos. Jellemző, hogy a lakóhelyükön dolgozóknak csak 18 %-a utazik egy óránál többet naponta, mig az ingázóknak 61 %-a, s ebből 40 % azoknak az aránya, akiknek másfél óránál több időt kell a munkahely és lakóhely közötti közlekedésre forditaniuk. 46