Gyermekgondozás, gyermekellátás a családban az 1984. évi mikrocenzus alapján (1986)

II. A GYERMEKEK ELLÁTÁSÁNAK AZ UTOLSÓ BETÖLTÖTT ÉLETÉVRE LEGJELLEMZŐBB MÓDOZATAI

A legjellemzőbb ellátási formák előfordulása korcsoportonként /Százalék/ Az ellátás módja 1 évesnél fiatalabb gyermek 1-3 4-6 7-10 11-14 Az ellátás módja 1 évesnél fiatalabb gyermek éves gyermek Az anya gondozza, látja el 96, 7 64 ,0 17,2 16, 7 16 ,0 ebből: szülési szabadságon, gyesen van 88,8 54,6 8,0 3,1 1,4 eltartott 6/7 6,9 5,5 6,7 7,1 Nem az anya gondozza, látja el 3,3 36 ,0 82,8 83,3 84 ,0 ebből: gyermekintézmény 2,5 31, 4 77,9 65,7 38 ,1 nagyszülő 0,5 3,6 3,5 6,9 7,3 felügyelet nélkül 0,0 6,5 30,2 A gyakori ellátási formák aránya - a tendenciák azonossága mellett - területenként sajátos eltérésekkel alakul. Az anya napközbeni ellátó szerepe a fővárosban sokkal kisebb mint vidéken, ezen belül is a különbség főként a községekhez viszonyítva tűnik szembe. Az eltartott anya által ellátott gyermekek aránya a községekben 10 %, a fővárosban ennek kevesebb mint harmada, s bár a gyesen levő anyák által ellátott gyermekeket tekintve is léteznek területi különbségek, az arányok azért e vonatkozásban lényegesen kiegyenlítettebbek. A gyermekintézménybe járók arányánál - elsősorban az intézményellátottság területi eltérései következtében - forditott a helyzet: a községekben, ahol a legalacsonyabb a férőhelyek száma, a gyermekek 45 %-ának, a fővárosban pedig már a 62 %-ának oldódik meg igy az elhelyezése. A településtípusok szerinti különbségek legnagyobb mértékben a 0-3 és 11-14 évesek ellátásában jelentkeznek. A másik két korcsoportnál - különösen az óvodáskoruaknál -, a területi különbségek lényegesen kisebbek. Az ellátás módjában eltéréseket okoz a háztartás- és családösszetétel is. A gyermekek 85 %-a olyan kiscsaládban él, amely teljesen egyedül vezet egy háztartást, azaz a szük családot alkotó szülőkhöz és gyermekeikhez nem csatlakozik sem rokon, sem idegen személy. Az ilyen családokban élő gyermekek ellátása sokszor másképpen oldható meg, mint az olyan családi környezetben élőké, ahol a családdal egy háztartásban levő nagyszülők, illetve más rokonok közvetlen segítségére is támaszkodni lehet. A szüleikkel, illetve férjük szüleivel vagy más rokonokkal közös háztartásban élő fiatal anyák a 3 éven aluli gyermekük ápolását inkább meg tudják oldani saját maguk, mint a kiscsaládban élők, ahol az átmeneti jövedelemkiesés érzékenyebben érinti a háztartás költségvetését. Az idősebb gyermekeknél a napközben a nagyszülők által ellátott gyermekek arányában vannak a nagyobb különbségek, igy mig a szük családokban élő 7-14 évesek kevesebb mint 5 %-át, addig a nagyszülőkkel, illetve más rokonokkal közös háztartást vezető családokban élő 7-14 évesek csaknem negyedét látják el napközben a nagyszülők. Az anyával együtt élő gyermekek 89 %-a él teljes és 11 %-a csonka családban. Az apa nélküli családokban a gyermekek kisebb hányadát gondozza az anya, mint azokban a családokban, ahol együtt élnek a szülők. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy az egyedülálló anyák a jövedelmüket nem tudják nélkülözni, illetve a jövedelemkiesést nehezen tudják pótolni. Igy a csak az anyával együtt élő gyermekek ellátásában nagyobb szerepe van a gyermekintézmények és a nagyszülők segítségének, mint a teljes családban élőknél. A családösszetétellel összefüggő különbségek az iskoláskorúak körében nagyobbak, mint más korcsoportokban. 10