Gyermekgondozás, gyermekellátás a családban az 1984. évi mikrocenzus alapján (1986)

II. A GYERMEKEK ELLÁTÁSÁNAK AZ UTOLSÓ BETÖLTÖTT ÉLETÉVRE LEGJELLEMZŐBB MÓDOZATAI

A legjellemzőbb ellátási formák az anya családi állása szerint /Százalék/ Az ellátás módja Feleség Egyedülálló anya Az anya gondozza, látja el ebből: szülési szabadságon, gyesen van eltartott Nem az anya gondozza, látja el ebből: gyermek in té z mény nagyszülő felügyelet nélkül 29,3 17,1 6,8 70,7 51,7 5,3 9,8 22 ,6 13.3 4.6 77.4 56 ,7 6,8 9.7 A kétféle tipusu családban élők ellátására jellemző arányok a vidéki városok lakói körében válnak szét legerőteljesebben, Budapesten, ahol a legnagasabb /18 %/ a csak anyával élő gyermekek fránya, az ellátás jellemző formáiban a családösszetétel szerint nincs lényeges eltérés. Az ellátás módját az anya iskolai végzettsége és foglalkozása is nagymértékben befolyásolja. Az ellátás módja mindkét tényezővel szoros összefüggést mutat, az arányok alakulásában azonban a korösszetétel, a jövedelmi viszonyok, a lakóhely nyújtotta lehetőségek eltérő volta is kifejezésre jut. A magasan kvalifikált nők inkább keresnek olyan megoldást, hogy hivatásukat folytathassák, mint az alacsonyabb végzettségűek, akiknél a munkából való kimaradás kisebb veszteséget jelent, és igy nagyobb mértékben látják el saját maguk gyermekeiket. A felsőfokú végzettségű anyák gyermekeik 19 %-át látják el saját maguk, ugyanez az arány a 8. osztálynál alacsonyabb végzettségű anyák gyermekeinél 46 %. A két szélső érték között népesebb csoportot alkotnak a 8. osztályt végzett anyák gyermekei, akiknek 31 %-át, és a középiskolai végzettségűeké, akiknek 22 %-át látja el az anya. Az anya iskolai végzettsége a gyermekellátásban a legnagyobb különbségeket a vidéki városokban eredményezi, az itt élő alacsonyabb végzettségűek életmódja ugyanis inkább a községekben élőkéhez, az iskolázott csoportoké pedig a fővárosiakéhoz hasonlit legjobban. A gyermekek ellátásának alakulását az anya foglalkozása, beosztása is nagymértékben befolyásolja. A fizikai tevékenységet végző /aktiv és inaktiv/ kereső anyák gyermekeit 28 %-ban maguk az anyák, 72 %-ban mások, elsősorban gyermekintézmények gondozzák. A szellemi foglalkozású anyák gyermekeinél ezek az arányok 18, illetve 82 %. A két csoporton belül az anya beosztását is figyelembe véve ellentétes tendenciák érvényesülnek. Az anya ellátó szerepe a fizikai munkakörökben az alacsonyabb besorolási szinteken foglalkoztatott anyák gyermekeinél a kisebb, a szellemi tevékenységet végző anyák gyermekeinél ennek a forditottja érvényesül. 11