A fővárosi népesség összetételének és lakáshelyzetének főbb jellemzői az 1984. évi mikrocenzus alapján (1985)

A háztartások és a családok összetétele

Figyelmet érdemel, hogy 1980 óta a rtagán jellegű vállalkozások elterjedésével összefüggésben a fővárosi lakóhelyű önálló aktiv keresők szárra közel kétszeresére /35 ezerre/, aránya pedig 1,8 %-ról 3,6 %-ra nőtt. A mikrocenzusból származó adatok tanúsága szerint a fővárosi lakóhelyű aktiv keresők közül - alapvetően az ágazati és foglalkozási szerkezet különbözőségéből adódóan - kisebb hányad végez másodlagos jövedelmet jelentő tevékenységet, mint a vidéken élők közül. 1984-ben ilyen jellegű tevékenységet 81 ezer fő, az aktiv keresők 8 %-a folytatott főfoglalkozása mellett. Legnagyobb hányaduk /40 %/ vállalati, szövetkezeti, intézményi gazdasági munkaközösségekben tevékenykedett, közel egyharmaduk mellékfoglalkozásban, másodállásban, 7 %-uk magánszemélyek által létrehozott gazdasági munkaközösségben dolgozott. /Országosan a jövedelemkiegészítő tevékenységet végzők többsége - 60 %-a - háztáji vagy kisegitő gazdaságban dolgozott./ A HÁZTARTÁSOK ÉS A CSALÁDOK ÖSSZETÉTELE A fővárosi magánháztartások - az együttlakó, közösen gazdálkodó, s a létfenntartási költségeket együttesen viselő közösségek - száma 1980 és 1984 között, 3,6 %kai, 836 ezerre nőtt. Ezen belül a családból álló háztartások száma 3,9 %-kal, a családot nem képező háztartásoké 2,9 %-kal emelkedett. A család-háztartásokon belül - jórészt az egy szülő gyermekkel tipusu családok számának jelentős emelkedésével összefüggésben - az egycsaládos, a nem család-háztartásokon belül pedig az egyszemélyes háztartások szám nőtt. A fővárosi háztartások kéthamada, a család-háztartások 98 %-a csak egy családból áll, s ma már csak 9 ezer olyan háztartás van, amely két vagy több családból tevődik össze. A nem család-háztartások többsége egyszemélyes. 1984-ben 226 ezer egyedül élő személy lakott Budapesten, 5 %-kal több, mint 1980-ban, s többségük a fokozottabb társadalmi gondoskodást igénylő idős korosztályokhoz tartozott. A főváros lakosságán belül az ország népességét jellemzőnél magasabb az egyedül élő időskorúak aránya, de számottevően gyarapitják az egyszemélyes háztartások számát az albérlőként, ágybérlőként lakók is. Ennek megfelelően az egyszemélyes háztartások aránya Budapesten a legnagyobb: 27 %, az országosan jellemző 20 %kai szemben. A háztartások átlagos taglétszáma 1980 óta is csökkent, s változatlanul jóval alacsonyabb, mint országosan. 1984-ben 100 fővárosi háztartásra 239 személy jutott, - 18 -