A fővárosi népesség összetételének és lakáshelyzetének főbb jellemzői az 1984. évi mikrocenzus alapján (1985)

A háztartások és a családok összetétele

az 1980. évinél 4-gyel, az országos átlagnál 31-gyel kevesebb. Az átlagos taglétszám csökkenése - az egyszemélyes háztartások gyarapodása mellett - azzal függött össze, hogy a háztartások összetételében a 2 taguak javára eléggé jelentős arányeltolódás következett be

Q A háztartások összetételének alakulása Megnevezés Százalékos megoszlás Megnevezés 1970 1980 1984 A háztartás tipusa szerint Egy családból álló 66,9 66,0 66,9 Két és több családból álló háztartás 3,7 1,8 1,1 Család-háztartás együtt 70,6 67,8 68,0 Nem család-háztartás 29,4 32,2 32,0 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 A háztartások taglétszám szerint 1 25,5 26,6 27,0 2 28,2 30,9 32,9 3 személlyel 24,4 22,3 20,8 4 14,4 14,8 14,4 5 és több 7,5 5,4 4,9 ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 A családok száma 1984 októberében 578 ezer volt a fővárosban, 16 ezerrel több, mint 1980-ban. A növekedés jórészt a háztartások különválása, a megözvegyülés, vagy egyéb ok miatt csonkává vált gyermekes családok gyarapodásának a következménye volto 1984-ben 103 ezer, az öt évvel korábbinál 19 ezerrel több un

0 "egy szülő gyermekkel" összetételű család élt Budapesten. A gyermek nélkül élő családok aránya - jóllehet 1980 óta csökkent - változatlanul magasabb, a 3 és többgyermekeseké pedig alacsonyabb az országos átlagnál. 1984-ben a fővárosi családok 38 %-ában nem élt gyermek, a 3 és több 15 éven aluli gyermekkel élők aránya a 3 %-ot sem érte el« Ezzel szemben országosan a gyermektelen családok 36 %~os, a 3 és többgyermekesek 4 %os részarányt képviseltek. - 19 -