A fővárosi népesség összetételének és lakáshelyzetének főbb jellemzői az 1984. évi mikrocenzus alapján (1985)

A foglalkoztatottság és az aktiv keresők összetételének főbb jellemzői - Az aktiv keresők ágazati és foglalkozási szerkezete

A budapesti lakóhelyű aktiv keresők ágazati eloszlásában meglevő nemenkénti különbségek az elmúlt 5 év alatt lényegében nem változtak. A nők foglalkoztatásában az épitőipar, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint a közlekedés, posta és távközlés jóval kisebb szerepet játszik, mint a férfiakéban. A nem anyagi ágakban és a kereskedelemben ugyanakkor több nő dolgozik, mint férfi. Ez a két ágazat 1984-ben a budapesti lakóhelyű aktiv kereső nők több mint felét foglalkoztatta. 1980 óta a fővárosi aktiv kereső népességen belül a fizikai tevékenységet végzők aránya tovább mérséklődött, a szellemi foglalkozásúaké némileg emelkedett, de ebben az időszakban már a szellemi munkakört betöltők esetében is csökkenés váltotta fel a korábbi létszámgyarapodást. 1984-ben a fizikai foglalkozásúak 51 %-os részarányt képviseltek, kb. 1,5 százalékponttal kisebb hányadot, mint 5 évvel korábban. A fizikaiak létszámösszetételében a szakmunkások javára további arányeltolódás ment végbe. A fizikai foglalkozású aktiv keresőknek 1980-ban mintegy fele, 1984-ben 55 %-a volt szakmunkás. A szakmunkások aránya különösen a 20-34 évesek körében mgas, megközelíti a 60 %-ot. A szellemi foglalkozásúak közül 1980 óta csak az egészségügyi és kulturális munkakörben dolgozók aránya növekedett /kb. 1 százalékponttal, 21 %-ra/, s létszámgyarapodás is csupán ebben a csoportban volt. A műszakiak és a számviteli, ügyviteli kategóriába tartozók aránya némileg csökkent /jelenleg 25-25 %/, az igazgatási és gazdasági munkakörben dolgozóké pedig nem változott lényegesen /28 %/. A szellemi foglalkozásuaknak 1984-ben 36 %-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel. A diplomások aránya az egészségügyi és kulturális munkakört betöltők esetében a legragasabb /62 %/, de a műszakiak körében is jelentősen meghaladja az átlagot. Az igazgatási és gazdasági munkakörben dolgozóknak közel egyharmada, a számviteli és ügyviteli munkakörben foglalkoztatottaknak ugyanakkor nem egészen 9 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A betöltött munkakörre előirt ismereti igényt az adott munkakörben dolgozó megszerzett képzettségével egybevetve megállapítható, hogy az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkező fővárosi lakóhelyű aktiv keresőknek 70 %-a folytat képzettségének megfelelő tevékenységet, több mint 20 %-uknál viszont a betöltött munkakör és a képzettség között színvonalban, jellegben nem fedezhető fel kapcsolat. Ezzel szemben a megkérdezett diplomásoknak 90 %-a nyilatkozott ugy, hogy képzettségét végzett munkája során teljes vagy nagymértékben hasznosítja. Ez arra utal, hogy a megszerzett ismeret jellege és a munkakör képzettségi igénye közti összefüggés szubjektiv megítélése meglehetősen eltér az objektiv mércétől. - 17 -