Egészségi állapot, egészségkárosító szokások az 1984. évi mikrocenzus alapján (1987)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

A tüdő-, rák- vagy egyéb szűrővizsgálatokon a 14 éves és idősebb népesség 94 %-a vett részt az elmúlt években. Jellemző módon a szűrésekről távolmaradók között sokan vannak, akik az egészségi állapotukat az átlagosnál rosszabbnak tartják. A legnagyobb arányban (96 %) a 35-39 évesek vesznek részt a szűrővizsgálatokon, az ennél fiatalabbaknak csak 95 %-a, az idősebbeknek pedig 91 %-a tett eleget az ilyen irányú kötelezettségének. A szűrővizsgálatok közül a tüdőszűrés a meghatározó, ezen a férfiak és a nők egyformán magas arányban vesznek részt. A rákszűrésen résztvevő nők között nem túl magas a részvételi arány, a 30-59 éves nőknek csupán kétötöde volt rákszűrésen az elmúlt években. A 6 éves és idősebb népesség 21 %-ának van tartós betegsége. A tartós betegségben szenvedők aránya természetszerűleg a legfiatalabb (6-9 éves) korcsoportban a legalacsonyabb (2-3 %), ezt követően fokozatosan növekszik az 50 % fölé (amit 70 éves kor után ér el). 6-24 éves életkorban ez az arány a férfiaknál némileg magasabb, az ennél idősebbeknél azonban minden korcsoportban inkább a nők adnak számot tartós betegségről. A betegségi főcsoportok között a keringési rendszer megbetegedései fordulnak elő legnagyobb számban. A 6 éves és idősebb népességből 952 ezer személy 1071 ezer keringési rendszeri betegséget jelölt meg. Ezer férfinál 86, ezer nőnél 129 keringési rendszeri megbetegedés fordul elő. A keringési rendszeri betegségek között a legnagyobb számot a vérnyomással kapcsolatos problémák jelentik. A keringési rendszeri megbetegedés előfordulása 60 éves korig ugrásszerűen, ezt követően mérsékeltebb ütemben nő. A főcsoportba tartozó betegségek közül a magas vagy ingadozó vérnyomás a nőkre jellemző, míg az érszűkület, szívinfarktus, szívtrombózis és a szívkoszorúér betegség a férfiakat sújtja. A betegségek 17 %-a a csontváz-izomrendszer és a kötőszövet betegségei főcsoportba tartozik. A főcsoport betegségei közül a lumbágó, hátgerincferdülés, gerincsérv, hexensussz, isiász mind a férfiak, mind a nők között 50-54 éves korban a leggyakoribb. A nemek közötti különbség minimális. A reuma, ízületi gyulladás inkább a nők betegsége. A betegség idősebb korban kezd kifejlődni, a nők között 70-79 éves korban (1000 nő közül 59), a férfiaknál 80-84 évesen (1000 férfi közül 38 beteg) éri el a maximumát. Az emésztőrendszer betegségei a tartós betegek közel egytizedét sújtják. A gyomorfekély a leggyakoribb emésztőrendszeri betegség, a főcsoport betegségeinek 29 %-át teszi ki. A betegség főleg a férfiakat érinti; a betegek kétharmada férfi. A gyomorfekélyre jellemző, hogy 50 éves korig fokozatosan nő a betegségben szenvedők száma, ekkor ezer férfiból 21, ezer nőből 9 gyomorfekélyes. Ezt követően a nők mutatójának értéke kisebb mértékben, a férfiaké rohamosan csökken. Az epekő a gyomorfekéllyel szemben tipikusan női betegség. Ilyen betegsége 28 ezer embernek van, közülük 25 ezer nő. Az endokrin, táplálkozási és anyagcserebetegség főcsoport 85 %-át a cukorbetegség (173 ezer beteg) jelenti. A fiatal korú, 40 éven aluli cukorbetegek aránya minimális (ezer személyből 30-39 éves korban is csak 3 szenved cukorbetegségben). 40 év fölött a cukorbetegek aránya korcsoportonként ugrásszerűen nő. 70-74 éves korban a férfiak 42, a nők 76 ezreléke cukorbeteg. A tartós betegségek a betegek korstruktúrájának megfelelően az aktív keresőket kevésbé érintik. Ugyanis a lakosság felét kitevő aktív keresőkre a tartós betegségeknek csupán 28 %-a jut. Az aktív kereső fizikai foglalkozásúak 14 %-a, a szellemi foglalkozásúak 12 %-a szenved tartós betegségben. A fizikai foglalkozásúak között a szakmunkások a legegészségesebbek, s - népgazdasági ágtól függetlenül - a segédmunkások körében legmagasabb a tartós betegségben szenvedők aránya. Az egyéb fizikai foglalkozásúak (zömmel segédmunkások) között legmagasabb a tartós betegek hányada (1000 főből 189 beteg). Jelentős részben a kedvezőtlen korstruktúrából adódóan magas a betegek aránya a mezőgazdasági 6