Egészségi állapot, egészségkárosító szokások az 1984. évi mikrocenzus alapján (1987)

I. ÖSSZEFOGLALÓ

fizikai foglalkozásúak között is (161). A közlekedési, postai foglalkozásúak ezer főre vetített tartós betegségeinek a száma a legalacsonyabb (88). A vérnyomással kapcsolatos egészségi problémák három oldalról is vizsgálhatók: - az egyén szubjektív véleménye; - az utolsó vérnyomásmérés eredménye; - a tartós betegségek alapján. A 14 éves és idősebb személyek közül a szubjektív megítélés szerint 2,3 millió személynek, a vérnyomásmérés alapján 2,6 milliónak, tartós betegségként pedig 350 ezer főnek van problémája a vérnyomásával. A szubjektív vélemény alapján a férfiak közel egyötödének, a nők több mint egyharmadának nincs rendben a vérnyomása. Az utolsó vérnyomásmérés eredménye a férfiak 25 %-ánál, a nők 37 %-ánál jelez normálistól eltérő értéket. A férfiak 2 %-a, a nők 5 %-a tartós vérnyomásbetegséget jelzett. Saját véleménye szerint 837 ezer, a vérnyomásmérés eredménye alapján 1,3 millió személynek (34 %-uknak mind az alsó, mind a felső érték alapján) magas a vérnyomása. A mért értékek és a magasvérnyomás betegség összehasonlításából arra lehet következtetni, hogy az emberek a vérnyomásukat, illetve a magasvérnyomás betegségüket a vérnyomásmérés felső értéke alapján ítélik meg. Az egészségkárosító szokások közül a dohányzás és az alkoholfogyasztás elterjedtségének vizsgálatára került sor. A 14 éves és idősebb népesség egyharmada dohányzik. A férfiak közül kétszer annyian dohányoznak, mint a nők körében. A dohányzó férfiak maximális aránya 30-34 éves korban alakul ki, ekkor 10 férfiból 6 dohányzik. A nők között a maximum 5 évvel korábban, a 25-29 éves korcsoportban alakul ki, az ilyen korú nők közül 10-ből 4 dohányzik. A maximum körüli hányad mind a férfiaknál, mind a nőknéi kb. 15 évig tart, a férfiak körében 40 éves kortól mérsékelten, a nőknél 35 éves kortól rohamosan csökken a dohányzók aránya. A dohányzás mértéke, a naponta elszívott dohánymennyiség is nemenként lényegesen különböző. A dohányzó férfiak közel háromötöde közepes, csaknem egynegyede nagy és egyötöde kis mennyiséget szív naponta, a dohányzó nők között a nagy mennyiséget szívók aránya nem éri el a 10 %-ot, a kismértékű dohányosok hányada kétötödrészt, a közepes mértékben dohányzók a dohányosok felét jelentik. A dohányzásra rászokás 40 éves kor előtt történik, ezen belül is a fiatalabb korosztályok a meghatározók. 20 éves kora előtt szokott rá a dohányzó férfiak 73, a nők 57 %-a. A férfiak körében a kevésbé iskolázottak, míg a nők között a magasabb végzettségűek dohányoznak intenzívebben. Az iskolai végzettség és a dohányzás összehasonlításánál is erősen érezteti a hatását a korstruktúra a szakmunkásképző iskolát végzettek esetében, akik között a férfi dohányosok aránya megegyezik a korcsoportonkénti maximummal (30-34 éves korban 60 %). A szakmunkásképző iskolát végzett nők között is csak 3 százalékkal marad el a dohányzó nők aránya a korcsoportonkénti maximumtól (25-29 éves korban 40 %). A dohányzás mértéke mindkét nemnél a kevésbé iskolázott rétegeknél magas (az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségű dohányzó férfiak 28-32 %-a, a nők 11-20 %-a nagy mennyiséget szív). Az alkoholfogyasztás elterjedtségére jellemző, hogy a 14 éves és idősebb népesség csaknem fele (47 %) iszik alkalomszerűen vagy rendszeresen. Rendszeres alkoholfogyasztó a férfiak csaknem egyötöde és a nők 1,5 %-a. (A rendszeresen ivó nők aránya ennél valószínűleg magasabb, a bevallás megbízhatósága különösen e kérdőpont esetében kérdéses.) A naponta szeszes italt fogyasztók hányada 20 éves kor fölött'kezd számottevő mértéket elérni. A rendszeres alkoholfogyasztó férfiak aránya 50 éves korig fokozatosan emelkedik, 50-70 éves korban egynegyedük iszik naponta. A nők között lényegesen kevesebben isznak rendszeresen, a korcsoportonkénti megoszlásuk is kevésbé jellegzetes. 7