1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi települések adatai (1990)

I. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI, FOGLALKOZTATOTTSÁGA, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELE ÉS LAKÁSVISZONYAI - A népesség száma, összetétele és demográfiai jellemzői

TERMÉKENYSÉG A nemzetiségi községekben élő házas nők termékenysége nem éri el az országos községi átlagot. Országos viszonylatban a községekben ÍOO házas nőre 212 élveszületés jut. A kiemelt községek házas nőinek termékenysége - az idősebb korú nők magasabb aránya ellenére - nem éri el ezt a szintet /100 házas nőre itt 205 élveszületett gyermek jut/. A magyar házas nők 204 gyermeket szültek, ami a kiemelt községek átlaga alatt marad. A minősitett nemzetiségi népesség körében a 100 házas nőre jutó gyermekszám a németeknél még a 200-at sem éri el, és ez a mutató emlitésre méltóan csak a románoknál magasabb /217/. A házas nők zömmel - az országos és a kiemelt községekhez hasonlóan két gyermeket hoztak a világra. Kiemelkednek az átlagból a német házas nők, akiknek csaknem a fele két gyermeket szült, ugyanakkor legkisebb közöttük a gyermektelen nők aránya és a négy vagy annál több gyermeket szülteké. Termékenységi tekintetben a legmagasabb arányt a román nők mutatják, akik között ugyan aránylag legtöbben vannak a gyermektelenek, de legmagasabb a 3, és a 4 vagy több gyermekesek aránya. A 15 éves és idősebb házas nők megoszlása az élveszületett gyermekek száma szerint /Százalék/ Megnevezés Gyermeket nem szült 1 2 3 4 és több 100 házas nore jutó gyermek Megnevezés Gyermeket nem szült élveszületett gyermek 100 házas nore jutó gyermek összes község 9,2 23,9 39,9 14,9 12,1 212 Kiemelt község 9,2 24,2 42,2 14,0 10,4 205 ebből: magyar 9,5 24,3 41,8 14,0 10,4 204 szlovák 8,7 23,6 42,9 14,7 10,1 203 román 10,2 23,6 36, 7 15,2 14,3 217 délszláv 9,0 25,4 40,2 14,8 10,6 203 német 8,1 24,5 47,0 13,3 7,1 193 ISKOLAI VÉGZETTSÉG Az iskolázottsági szint rendkivül nagymértékű emelkedése - országos szinten elsősorban az utóbbi husz év eredménye. A nemzetiségi népesáég korösszetételében a fiatalok aránya pedig az átlagosnál jóval alacsonyabb, ezért az iskolai végzettség értékelésénél ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Ennek ellenére, a kiemelt községek főbb iskolázottsági mutatói kedvezőbbek, mint az összes községé. Ez a kedvező kép csak a nagy lélekszámú magyarság átlagosnál magasabb iskolázottságának következménye. A nemzetiségi népesség iskolázottsága ugyanis - valamennyi főbb mutató tanúsága szerint - nagymértékben alatta marad mind a magyarnak minősitett népesség, mind a községi átlag értékeinek. A német nemzetiségű népesség iskolázottsági foka némileg magasabb a többi nemzetiségénél. A 10 éves és idősebb népességből az iskolába nem jártak aránya csak 0,4 %, 12