1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi települések adatai (1990)

I. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI, FOGLALKOZTATOTTSÁGA, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELE ÉS LAKÁSVISZONYAI - A gazdasági aktivitásás a foglalkoztatottság

a befejezett középiskolát végzettek, valamint felsőfokú végzettséget szerzettek aránya is - a többi nemzetiséghez viszonyitva - magas /12,5, ill. 2,0 %/. Viszonylag legkevésbé iskolázottak a román nemzetiségűek. Iskolai végzettség a megfelelő korúak százalékában Megnevezés 10-X 15-X 18-X 25-X Megnevezés éves népességből Megnevezés 0 osztály legalább ált. iskola 8.oszt. legalább befejezett középiskola befejezett felsőfokú tanintézet Összes község 1,6 55,6 12,3 2,5 Kiemelt község 1,3 60,0 14,4 3,1 ebből: magyar 1,1 64, 3 16,4 3,8 szlovák 0,5 52,4 9,5 1,3 román 4,5 45,3 8,7 2,2 délszláv 1,0 51,3 9,4 1,7 német 0,4 53,7 12,5 2,0 A gazdasági aktivitás ós a foglalkoztatottság A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA A népesség gazdasági aktivitás szerinti megoszlása a kiemelt községekben kedvezőbb képet mutat, mint az ország összes községénél. Az aktiv keresők aránya ugyanis magasabb, az inaktiv keresőké némileg és az eltartottak aránya jóval alacsonyabb értéket képvisel, mint a községek átlagában. A kiemelt községek arányait meghatározó magyar lakosság mutatói mind az aktiv, mind az inaktiv keresők esetében még kedvezőbbek, azonban az eltartott népesség részaránya - fiatalabb koruk miatt - magasabb, de még ez sem éri el az ország összes községében élő eltartottak mértékét. Nemzetiségenként vizsgálva az aktiv keresők arányát; a délszlávoké a legmagasabb /47,7 %/, a szlovákoké és a németeké közel azonos /47,0, ill. 46,9 %/ és a románoké a legalacsonyabb / 4 4,6 %/. A magyarok aktiv keresői arányát /4 8,1 % / tehát egyik nemzetiség sem éri el. Ennek oka elsősorban a nemzetiségi népesség öregedése, mely világosan látszik az inaktiv keresők egységesen kiemelkedő magas arányaiból. Ugyancsak a korösszetétel kedvezőtlen alakulása indokolja az eltartott népesség alacsony részarányát is. 13