1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 2 . Program

E kérdés tárgyalásánál azonban vissza kell tekinteni a magyar népszámlálások történetének korábbi időszakára. Az 1960. évi népszámlálásig általában kereső és eltartott csoportokat használtak, azon belül a keresők közé számították a nyugdijas személyeket is. A nyugdijasok jövedelem szempontjából lényegileg függetlenek, hisz saját jövedelemmel rendelkeznek és általában ebből tartják el magukat. Gazdasági felosztás szempontjából azonban nyilvánvaló, hogy a megtermelt éves nemzeti jövedelemből részesülnek nyugellátásban, korábban végzett tevékenységükért. E réteg társadalmunkban egyre nagyobb hányadot képvisel: ma már a lakosság több mint 20 %-át teszi ki, szemben a husz évvel korábbi alig több mint 4 %-kal. A magyar gyakorlat bár elismeri a népesség alapvető osztályozásaként a gazdaságilag aktiv és nem aktiv kategóriákat, mégis külön csoportként kezeli az inaktiv keresőket. Természetesen mindenkor lehetőség van arra, hogy e három csoportból a két főcsoportot kialakitsuk. Az inaktiv csoporton belül négy alapvető tipust különböztetünk meg. Ezek közül a nemzetközi gyakorlatban szinte egyedülálló a gyermekgondozási segélyen levők köre, akiknek külön csoportba sorolása azért is fontos, mert teljesen más tipusuak, mint az inaktiv keresők többi csoportjába tartozók. E kategóriába azok a személyek tartoznak, akik csak átmenetileg válnak ki az aktiv kereső tevékenységből, vagyis akik előbb vagy utóbb visszatérnek a termelő munkába, igy számolni kell velük, mint átmeneti munkaerőtartalékkal. Az elméleti munkaerőtartalék számbavétele tervezési szempontból igen fontos vagyis az eltartottak részletezése eltartottságuk jellege szerint. Külön meg kell emliteni az úgynevezett egyéb eltartottak csoportját, akik zömében háztartásbeliek - tehát a családon belül háztartási munkát végeznek, gyermekneveléssel foglalkoznak stb. -, egy részük viszont a háztáji, illetve a kisegitő gazdaságban végzett tevékenység, vagy idényjellegű munkavégzés alapján - a feldolgozás során -, mint segitő családtag, illetve idénymunkás, az aktiv keresők csoportjába kerül át. A gazdaságilag aktiv személyek meghatározásával egyidejűleg, érdemes kissé részletesebben foglalkozni a segitő családtaggá minősités problémájával, mivel a népszámlálásoknál ez rendkivül nehéz kérdésként jelentkezik . A nemzetközi ajánlás szerint, a gazdaságilag aktiv személyek meghatározása történhet a munkaerőfogalom vagy a rendszeres gazdasági aktivitás fogalma alapján. Az előbbinél egy rövidebb beszámolási időszakban - lényegében az összeirás előtti héten - végzett tevékenység alapján javasolják megállapitani azt, hogy az összeirt személy aktiv keresőnek minősül-e vagy nem, az utóbbinál e kérdés eldöntéséhez hosszabb - egyéves beszámolási időszak figyelembevételét ajánlják. Az egységesités, illetve a nemzetközi összehasonlíthatóság biztositása érdekében a segitő családtagoknál is hasonló gyakorlat követését ajánlják, kiegészitve azzal, hogy akár az egyhetes, akár az egyéves beszámolási időszakot veszik alapul, ezek a személyek csak akkor tekinthetők gazdaságilag aktivnak, ha az adott idő alatt a szokásos munkaórák legalább egyharmadát ledolgozták. A magyar népszámlálási gyakorlat a beszámolási időszak figyelembevételét tekintve nem egységes. A gazdaságilag aktiv személyek meghatározásánál általában a rövidebb beszámolási időszakot vesszük alapul. Ennek értelmében aktiv keresőnek minősülnek mindazok, akik a felvétel eszmei időpontját megelőző héten alkalmazásban álltak, szövetkezeti tagok, önállók vagy nem mezőgazdasági segitő családtagok voltak, továbbá az alkalmi munkások és a napszámosok. Ezzel ellentétben, a mezőgazdasági segitő családtagok egy évi teljesítményük alapján nyernek minősitést, ugyanigy az év közben idényjellegű munkát végzők. E módszer követése azért indokolt, mert a magyar népszámlálás mindenkor január l-l eszmei időpontra vonatkozik, igy az azt megelőző héten a mezőgazdaságban végzett tevékenység nem ad reális képet, hiszen ott a munkák zöme nem a téli időszakra esik. Ezenkivül még azt is figyelembe kell venni, hogy a háztáji és kisegitő gazdaságokban tevékeny26