1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

felvételi programban. E nagyobb uj vagy újszerű feldolgozásokon kivül az 1949. évi népszámlálás számos további - főleg időszerű - szempontból bővült; úgyhogy tartalma és terjedelme több tekintetben meghaladja az egyébként még teljesebbre és rendszeresebbre tervezett, de félbeszakadt 1941. évi népszámlálásét is. Az 1949. évi népszámlálás kiadványsorozata valamilyen formában és terjedelemben nagyon csekély kivétellel csaknem minden feldolgozási részletre vonatkozó adatanyagból közölte legalább is a fontosabb, sok esetben azonban a részletes adatokat is. A közlések terjedelme területileg lépcsőzetesen csökkent. A megyékről a főbb adatok részletesen, két vagy több ismérv kombinációjában jelentek meg, a járási adatok már szűkebbek, azonban a fontosabb adatokat még községenként is szinte hiánytalanul közreadták. A megjelent külterületi kötet pedig a külterületi lakotthelyek legjellemzőbb adatait tartalmazta. Az adatközlésekben az összeállítási nehézségek és a rövid feldolgosfási idő miatt viszonylag kevés az idősor. A kötetek közreadása a feldolgozás menetét követte. Az első két kötet még 1949 folyamán, a többi - az 1951-ben közreadott speciálisabb jellegű családstatisztikai és külterületi kötettől eltekintve - 1950-ben hagyta el a sajtót. Az összefoglaló jellegű zárókötet 1952-ben jelent meg. Az 1949. évi népszámlálás végrehajtása nagy feladatot rótt a felszabadulás után újjászerveződött statisztikai szervezetre. Ezt a feladatot a lakosság általában kielégitő megértése és az irányitókörök támogatása következtében nagyobb zökkenők nélkül lehetett megoldani. A munkálatok során komolyabb nehézséget tulajdonképpen csak az előkészítésre adott - és többek között megfelelő próbafelvétel lehetőségét is teljesen kizáró, alig néhány hónapnyi - idő abnormis rövidsége, az általában túlságosan rövid feldolgozási határidők, a géppark késői biztositása miatt kézire tervezett feldolgozás gépire való átdolgozásának időbeli akadályai, a központi személyzet /és kisebb mértékben a számlálóbiztosi kar/ erősmérvü hullámzása, kicserélődése, a gépek kezelésében jártas munkaerők kezdeti hiánya, nem utolsó sorban pedig az adatgyűjtésnek - főleg a számlálásnak, de részben a feldolgozásnak is - kétségtelen, bár nagyobb részben nem statisztikai természetű túlméretezése okozott. Az utóbbi körülmény szinte természetszerű következménye volt annak, hogy a második világháború utáni első népszámlálásnak sok követelménynek kellett megfelelnie. így egyik legfontosabb feladata az volt, hogy a kormányzati, igazgatási problémák megoldása érdekében felmerült igen nagy és sürgős adatszükségletet kielégítse; másfelől bizonyos mértékig az eredetileg ugyancsak 1949-re tervezett, de elmaradt mezőgazdasági összeirást is pótolnia kellett. Ezenkivül feladatkörébe tartozott az is, hogy adataival a különféle és sok tekintetben alapvetően megváltozott folyamatok, az igen nagymérvű társadalmi és gazdasági átalakulás jelenségeit korszerűen, de a múlttal való összehasonlítás lehetőségének biztosításával jellemezze. A népszámlálás időpontja előbbrehozatalának nemcsak a rendkivüli adatszükséglet mielőbbi kielégítése volt a célja, hanem az is, hogy ez az időpont nem esett messze a háború végétől, igy a háborús utóhatások /veszteségek, károk, eltolódások stb. / felméréséhez is még elég jó támpontokat adott. Előnyös volt továbbá, hogy a népszámlálás a gazdasági élet nagyobbmérvü megélénkülésének, a természetes népmozgalom meggyorsulásának, meg javulásának stb. mintegy kezdeti időpontjára esett; tehát az ujabb változások méréséhez jó összehasonlító alapot nyújt, és megfelelő összehasonlítási bázis a következő népszámlálás alkalmával is. Ezzel szemben a népszámlálás adatai éppen az első ötéves tervvel megkezdődött erősebb mértékű gazdasági-társadalmi átalakulás, erőteljesebb kulturális fejlődés, erősen 266