1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

Népszámlálásaink feldolgozási tábláinak tárgyi csoportosításai rendkívül részletesek; e mellett igen sok feldolgozási tábla készült el községenként. A gépi munka főleg a nagyobb területi egységek szerint készülő kombinativ tábláknál bizonyult - költség és idő szempontjából - igazán gazdaságosnak. Természetesen az a körülmény, hogy a kézi feldolgozások egy része a gépi munkával párhuzamosan készülhetett el, az eredmények közzétételét meggyorsította. A népszámlálási anyag közreadása - az előzetes eredményeknek már az 1931. év március elején történt közlése után - öt kötetben /hat részben/ történt meg, mégpedig lényegesen szélesebb keretek között, mint tiz évvel ezelőtt; az egyes közlemények tartalma több vonatkozásban a világháború előtti népszámlálási kötetekkel szemben is erősen kibővült . A népszámlálási mü első kötete, mely a részletes demográfiai adatokat tartalmazza községek és külterületi lakotthelyek szerint, 1932 novemberében jelent meg; a népszámlálás foglalkozási adatait ugyancsak községek és külterületi lakotthelyek szerint való részletezésben közreadó második közlemény 1934 decemberében hagyta el a sajtót; a részletes foglalkozási és vállalati statisztikát magában foglaló harmadik kötet 1935 novemberében került a nyilvánosságra; végül 1936 juliusában látott napvilágot a népszámlálási mü negyedik és ötödik részét felölelő negyedik közlemény; ez egyrészt a népesség foglalkozásának a demográfiai viszonyokkal kombinált adatait, másrészt a részletes demográfiai adatokat, valamint a lakóházakra és lakásokra vonatkozó eredményeket tárta elő. A népszámlálás hatodik részét felölelő közlemény a végeredmények összefoglalásán kívül a teljesség kedvéért pótlólag az előző közlemény egyik nagyobb táblasorozatából több foglalkozási főcsoportot illetően elhagyott táblázatokat közli. AZ 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS JELLEMZŐI Az 1941. évi népszámlálás alapelvek és alapvető szempontok tekintetében szorosan kapcsolódik az előző népszámlálásokhoz, de a korszerű fejlődés eredményeként, valamint egyes rendkivüli körülmények hatására nem merev és nem is teljes a kapcsolat. Az 1941. évi népszámlálást mind az 1869-1910., mind az 1920-1930. éviektől alapvetően megkülönbözteti a népszámlálási területnek - az ország akkori területének - az eltérősége . A területváltozás a népszámlálás eszmei időpontjának meghatározását is érintette, ugyanis még 1940 augusztusában is történtek területi változások; igy meg kellett várni azt az időpontot, mig a helyi igazgatási gépezet fennakadás nélkül el tudja látni a népszámlálási funkciókat. így az - hagyományoknak megfelelő - 1940. december 31-i népszámlálási eszmei időpont helyett az 1941. január 31. és február 1. közötti éjféli időpontra módosították az 1941. évi népszámlálás eszmei időpontját. Az 1941. évi népszámlálásról szóló 1940. évi XXX. törvénycikk most is csupán néhány alapvető rendelkezésre szorítkozott. A rendelet szerint az 1941. évi január hó 31. és február hó 1. napja közötti éjféli állapot alapulvételével Magyarország területén végrehajtandó népszámlálás alkalmával össze kellett irni egyénenként minden személyt, a lakás céljára szolgáló épületeket, lakásokat és egyéb helyiségeket; ezenkivül a népszámlálással kapcsolatosan külön adatgyűjtést kellett végezni az önálló iparosokról és ipari üzemekről, úgyszintén az önálló ke261