1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

FÜGGELÉK A MAGYAR NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE 1. Az 1869—1970. évi népszámlálások története és jellemzői A tízévenként megtartott magyar népszámlálások a mindenkori hazai és nemzetközi igények kielégítésén kivül nagy súlyt helyeznek arra, hogy hosszú idősorokban mutassák be a népesség demográfiai és foglalkozási jellemzőinek alakulását és tendenciáit. Ezeket a jellemzőket időnként eltérő összeirási és kérdésfeltevés! módszerekkel gyűjtötték be a lakosságtól. Indokoltnak látszik, hogy rövid áttekintést adjunk a következőkben az egyes népszámlálások módszertani és tartalmi azonosságáról vagy különbözőségéről, 1869-től 1970-ig külön-külön alfejezetekben. AZ 1869 . ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐZMÉNYE ÉS TÖRTÉNETE 1867 tavaszán - a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium keretén belül - statisztikai szakosztályt szerveztek, melynek első nagy feladata egy magyar népszámlálás szervezése volt. Keleti Károly /a szakosztály első vezetője/ kidolgozta a népszámlálás irányelveit, melyeket a statisztikai tanács lényegtelen módositások után elfogadott. Az első magyar népszámlálás eszmei időpontja 1869 december 31-nek éjféle volt, melynek elsősorban az volt a célja, hogy a népszámlálás időpontja a Monarchia két felében megegyezzék. A népszámlálás területileg teljes volt, elvileg /nem teljes gyakorlati eredménynyel/ kiterjedt a számlálás a külföldön élő "hazabeliek"-re is. A népszámlálási munkálatokat a földmivelés-, ipar- es kereskedelemügyi minisztérium statisztikai szakosztálya irányította. A helyi végrehajtók az úgynevezett "népszámlálási bizottságod" voltak, de munkájukat a helyi közigazgatási szervek kötelesek voltak a legmesszebbmenően támogatni. A nagy népességi adatfelvétel az "1869. évi III. törvénycikk a népszámlálásról" rendelte el. A törvénycikk az Országos Törvénytárban 1869.július 13-án jelent meg. A törvénycikk megjelenése után a belügyi és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 12876. sz. alatt "buzditásuk és lelkesitésük végett" külön "Felhivás"-t intéztek a törvényhatóságokhoz, melyben ismét hangsúlyozták a legfontosabb alapelvek fontosságát /"határnap", illetve eszmei időpont, utasitások ismerete, oktatások fontossága stb./, valamint ismét kiemelték, hogy "a begyült anyag a kebelbeli statisztikai hivatal által fog feldolgoztatni és az egész nemzet használatára közzététetni". Kitértek a "Felhivás"-ban továbbá arra is, hogy ha olyan "balitéletek" merülnének fel, hogy a népszámlálás "oly célzatú puhatolás akarna lenni, mely uj terhek kiszabására, adó felemelésére fogna vezetni, ezeket el kell oszlatni". 31 Népszám lilás 37. 241