1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI JELLEMZŐINEK VÁLTOZÁSA

Legnagyobb szobaszámú lakással az egészségügyi diplomás férfiak rendelkeznek. Közel kétharmaduk kettőnél több szobában lakik. A többi felsőfokú végzettségűnek zömmel kétszobás lakása van. A saját vagy családi használatú lakással rendelkező felsőfokú végzettségűek 53 %-a tulajdonos vagy annak rokona jogcimen használja lakását. Főbérletben 46 %-uk él. A főbérletben lakó diplomások aránya magasnak mondható. Ebben feltétlenül szerepet játszik az, hogy néhány értelmiségi csoport számára - elsősorban vidéken - elsőbbséget biztosítanak a tanácsi kiutalásoknál, vagy szolgálati lakással segitik a letelepedést. A felsőfokú végzettségűek lakásának alapterülete nagyobb a lakások alapterületének 2 átlagánál. Az összes lakás 7 %-a 30 m alatti, a diplomásoknál ez az arány csak 2 %. 2 A 80 m és ennél nagyobb lakások aránya országosan 17 %, a felsőfokú végzettségűeknél ugyanez 29 %. Legtöbb nagy alapterületű lakással az egészségügyi diplomások rendelkeznek. Közel 2 kétötödük 80 m és ennél nagyobb lakásban él. A lakások alapterülete függ a diplomás nemétől. A diplomás nők lakása kisebb, mint a férfiaké. A felsőfokú végzettségűek lakása komfortosság tekintetében messze felülmúlja a lakások átlagát. Közel 90 %-uk komfortos vagy összkomfortos lakás lakója. Csupán 8 %-uk él komfort nélkül. A nők lakásának komfortfokozata alacsonyabb, mint a férfiaké. Komfortosság tekintetében az egészségügyi diplomások vezetnek. A mezőgazdász férfiak és a pedagógus nők több mint egytizede komfort nélküli lakásban lakik. A 76 ezer diplomás házaspár majdnem mindegyike rendelkezik saját vagy családi használatban levő lakással. Albérletben csak 1,3 %-uk él. Ezzel szemben lakását csak 85 %-uk használja kizárólagosan, 13 %-uk lakását más családdal is megosztja. Ilyen módon számi tva a 20-29 éves diplomás házaspárok 30 %-ának nincs saját lakása. E téren legjobb helyzetben a középkorú házaspárok vannak, 90 %-uk csak a családjuk által kizárólagosan használt lakásban él. Az öregkoru diplomás házaspároknál ez az arány 80 %-ra csökken, mert - feltehetően - megosztják otthonukat az időközben családot alapitott gyermekeikkel. Ha a fenti adatoknál a családban élő gyermekek számát is figyelembe vesszük, a gyermekek számának növekedésével nő az egyedül lakó családok aránya. Legrosszabb körülmények között a gyermektelen fiatalkorú diplomás házaspárok vannak. Közel egytizedük albérletben, egyharmaduk pedig más családdal - feltehetően valamelyik szülő családjával él együtt. A diplomások között legrosszabb lakáshelyzetben a gyermekeiket egyedül nevelő közel 15 ezer felsőfokon végzett anya van. Mintegy 3 %-uk al- vagy ágybérletben lakik, 28 %-uk pedig más családdal él közös lakásban. A 30 évesnél fiatalabb diplomás anyák 7 %-a albérlő és több mint fele más családdal - feltételezhetően szüleikkel - együtt lakik. 94