1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

IV. A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA, AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA

/ IV. FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA, AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÍTELÉNEK VÁLTOZÁSA A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA 1980. január 1-én hazánk mintegy 10 millió 710 ezer főnyi népességének 47 %-a folytatott aktiv kereső tevékenységet, 21 %-a tartozott az inaktiv keresőnek minősülő nyugdijasok és gyermekgondozási segélyen levők közé, 32 %-a pedig eltartott volt. Az 1970 óta eltelt tiz év alatt az aktiv keresők száma mérsékelten /80 ezerrel/, az inaktiv keresőké erőteljesen /807 ezerrel/ emelkedett, az eltartottaké viszont jelentősen /500 ezerrel/ csökkent. A századforduló idején az ország népességének több mint kétötöde aktiv kereső tevékenységet folytatott, ugyanakkor az inaktiv keresők aránya alig haladta meg az 1 %-ot, mig az eltartottak a népesség zömét /58 %/ alkották. Az eltelt nyolc évtizedben a különböző, olykor ellentétes társadalmi-gazdasági változások hatására az aktiv keresők száma közel 80 %-kal nőtt, az inaktiv keresők száma közel harmincszoros lett, az eltartottaké 13 %-kal csökkent. Az aktiv keresők számának korábbi gyors ütemü növekedése az 1970-es években lelassult, sőt az évtized közepén a növekvő tendenciát mérsékelt ütemü csökkenés váltotta fel. 1980 elején a gazdaságilag aktivak össznépességhez viszonyított aránya már nemcsak a tiz, hanem a husz évvel korábbi szintet sem érte el. A csökkenés több tényező együttes hatásának a következménye volt. Egyrészt az elmúlt évtizedben jelentősebb mobilizálható munkaerőtartalék már nem állt rendelkezésre, valamint egyre kisebb létszámú évjáratokba tartozók léptek munkaképes korba, s közöttük is növekedett a különböző fokon továbbtanulók aránya. Másrészt az életkor felső határának kitolódása folytán emelkedett az időskorúak száma és aránya, s mivel hazánkban a nyugdíjjogosultság általánossá vált, tovább nőtt a nyugdijasok aránya. Erősitette ezt a folyamatot a korkedvezményes nyugdíjazásra jogosultak körének kiterjesztése, a rokkantsági nyugdijasok számának folyamatos emelkedése, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok korábbi magasabb nyugdíjkorhatárának fokozatos leszállítása az általános nyugdíjazási korra. Mérséklőleg hatott továbbá a népesség gazdasági aktivitásának alakulására a gyermekgondozási segély igénybevételének fokozódása is. A gyermekgondozási segélyen levő fiatal anyák azonban lényegében a foglalkoztatottak közé tartoznak, hiszen az aktiv kereső tevékenységből való kikapcsolódásuk átmeneti jellegű. Célszerű tehát a népesség gazdasági aktivitását a gyermekgondozási segélyen levők beszámításával is vizsgálni. 1980 elején az aktiv keresők és a gyermekgondozási segélyen levők együttes száma 5 millió 350 ezer volt, 220 ezerrel több, mint tiz évvel korábban. 1980-ban az aktiv keresők és a gyermekgondozási segélyen levők - 1970-hez hasonlóan - a népesség felét alkották, vagyis ily módon számitva a foglalkoztatás szintje az 1970-es évtizedben nem csökkent, hanem gyakorlatilag változatlan maradt. 95