1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)
VIII. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA
jutó arány 15 %-kal emelkedne /azaz 100 nőre számítva 179 gyermek helyett 205 gyermek jutna/. A mezőgazdasági fizikai réteg termékenysége ugyanis - több évtizedes tapasztalatok alapján - lényegesen meghaladta a többi rétegét. Ez a történelmileg kialakult paraszti életfeltételekből, illetve életformából adódó magas termékenység azt eredményezte, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fizikai tevékenységet végző szülőképes korú házas nőknek még 1960-ban is átlagosan több mint két gyermekük volt, mig a nem mezőgazdasági ágakban foglalkoztatott fizikaiaknál /156/ és a szellemi foglalkozásúaknál /121/ az átlagos gyermekszám jóval a kettő alatt maradt. 1920 óta a fizikai dolgozó házas nők 100 nőre számitott átlagos gyermekszáma 272ről 192-re csökkent. A fizikai dolgozókon belül a mező- és a nem mezőgazdaságban foglalkoztatott nők átlagos gyermekszámának csökkenése közel azonos mértékű /21, illetve 27 %/. /A nem mezőgazdasági fizikaiak 1920. évi mutatószámánál azonban meg kell jegyezni, hogy - technikai okokból - e csoportban valamennyi keresőt - tehát a mezőgazdasági inaktiv keresőket is - számba vettük, akiknek aránya azonban még ebben az időszakban feltehetően jelentéktelen volt./ A mező- és a nem mezőgazdaságban foglalkoztatott fizikai dolgozók körében - 60 év alatt, de különösen az utolsó 30 évben - bekövetkezett gazdasági strukturális változás azonban számottevő, melyre a női termékenység igen erőteljesen reagált. A mezőgazdaságban fizikai tevékenységet folytató házas nők termékenység csökkenésének nagyobb része /13 %/ 1960-ig következett be, de csökkenés van az utóbbi husz évben is 13, illetve 6 %/, mely a legutolsó tiz évben még erőteljesebb volt. Elmondható tehát, hogy a 60 év alatt a mezőgazdaságban dolgozó házas nők fertilitása folyamatosan mérséklődik. A nem mezőgazdaságban fizikai foglalkozást folytató házas nők jelentős /34 % -os / termékenység csökkenése 1960-ban befejeződött, és azóta kismértékű, de folyamatos emelkedés /6, illetve 5 %/ tapasztalható. A szellemi foglalkozású házas nők termékenységének csökkenése is számottevő /19 %/ volt, azonban az utóbbi husz évben - hasonlóan a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásuakéhoz - körükben javulás tapasztalható. A szellemi foglalkozást folytató házas nők termékenysége 1920-ban is jóval alacsonyabb volt, mint a fizikai dolgozó házas nőké /176, illetve 272, száz házas nőre számitva/, de fertilitásuk még 1960-ig nagymértékben /31 %/ csökkent. 1960 és 1970 között némi /6 %-os/ javulás, 1970 és 1980 kőzött már lényegesebb /12 %-os/ növekedés tapasztalható. A kereső házas nők termékenysége társadalmi-gazdasági csoportonként Társadalmi-gazdasági csoport lOO házas nőre jutó gyermek Társadalmi-gazdasági csoport 1920 1960 1970 1980 Fizikai dolgozó Aktiv keresők Mezőgazdaságban 282 245 237 223 Nem mezőgazdasági ágakban 244 a / 161 170 178 Együtt 272 203 194 189 Inaktiv keresők 185 185 199 Együtt 272 202 192 192 Nem fizikai /szellemi/ foglalkozású 176 121 128 143 összesen 266 184 172 174 a/ Az inaktiv keresőkkel, illetve eltartottjaikkal együtt. 159
