1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

VI. A TÁRSADALOM OSZTÁLY- ÉS RÉTEGTAGOZÓDÁSA

VI. A TÁRSADALOM OSZTÁLY- ÉS RÉTEGTAGOZÓDÁSA AKTIV KERESŐK Az aktiv keresők ágazati, foglalkozási szerkezetének változása, szakképzettségi és iskolázottsági szintjének általános javulása jelentős befolyást gyakorolt a társadalom szerkezetének, illetve az egyes osztályokhoz és rétegekhez tartozó aktiv keresők összetételének alakulására. A társadalmi szerkezet változásának folyamata az 1970-es években jóval mérsékeltebb volt, mint a korábbi évtizedekben. Az alapvető osztályokhoz és rétegekhez tartozók állománya az elmúlt tiz év során kisebb mértékben változott, mint azt megelőzően, a mobilitási folyamat pedig döntően az egyes osztályok és rétegek belső átrendeződése irányába hatott. Az 1970-1980 közötti időszakban az aktiv keresők osztály- és rétegösszetételének alakulását a következők jellemezték: - Mind a generációk közötti, mind a generáción belüli mobilitás mérséklődött. A mobilizálható munkaerő-tartalék fokozatos kimerülése folytán az egyes osztályok, illetve rétegek utánpótlását döntően a tanulmányait befejező ifjúság biztosította, melynek létszáma az 1970-es években fokozatosan csökkent. A munkába álló fiatalok pályaválasztását, igy adott osztályhoz, illetve réteghez tartozását pedig döntően a megszerzett szakmai képzettségük, illetve iskolázottsági szintjük határozta meg. A munkaerőforrás beszükülése lényegében azt jelentette, hogy a változások zömében csak a rétegek közötti mozgás formájában mehettek végbe. - A gazdasági folyamatoknak a társadalmi rétegváltozásra gyakorolt hatása is mérséklődött. Lelassult az az előbbi évtizedekre jellemző igen jelentős átrétegződési folyamat, amely a mezőgazdasági /kisárutermelői, majd szövetkezeti paraszti/ rétegből, főleg a munkásosztály irányába történt mozgás formájában jelentkezett. A mezőgazdaságban az iparszerü termelés fokozatos térhódítása, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységének fokozódása ugyanis főleg rétegen belüli mozgásokat eredményezett, ezáltal mérséklődött a szövetkezeti parasztság köréből való kiválás. - Az értelmiségi és egyéb szellemi réteg létszámgyarapodása részben szervezési-adminisztrativ, illetve bérpolitikai intézkedések hatására mérséklődött. E réteget elsősorban a tanulmányaikat befejező fiatalok és nem a más osztályból, illetve rétegből belépők gyarapították. A mobilizálható munkaerő-tartalék hiánya, valamint az ifjúsági utánpótlás egyre szűkebb keretei mindinkább ráirányították a figyelmet arra, hogy a gazdasági fejlődés csak a rendelkezésre álló munkaerő célszerűbb felhasználásával, a szükséges átcsoportosítások utján biztositható, melynek kezdeti lépéseit az 1970-es évek második felében már tapasztalhattuk. 131