1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

az ország lakásállományának csak 28 %-át lakják főbérleti jogcímen, akkor a főbérletben lakó diplomások aránya magasnak mondható. Ebben feltétlenül szerepet játszik az, hogy néhány értelmiségi csoport számára - elsősorban vidéken - elsőbbséget biztosítanak a tanácsi kiutalásoknál, vagy szolgálati lakással segitik a letelepedést. A nőknél a tulajdonosi arány kismértékben magasabb, mint a férfiaknál. Ugyanakkor alacsonyabb a főbérletben lakók hányada. A használati jogcim szerinti megoszlás az alacsonyabb végzettségi szinteknél a tulajdonosi felé tolódik. Az egyetemet végzettek közel fele lakik főbérletben, ugyanakkor az egyéb felsőfokuaknak csak a harmada. Az egyéb jellegű végzettségűeket figyelmen kivül hagyva a művészeti, jogtudományi és egészségügyi diplomások többsége főbérletben lakik. A mezőgazdasági (40 %) és a kereskedelmi (41 %) végzettségűek laknak legkisebb arányban főbérletben. A felsőfokú végzettségűek lakásának alapterülete nagyobb a lakások alapterület átlagánál. Az 2 összes lakás 7 %-a 30 m

2 alatti, a diplomásoknál ez az arány csak 2 %. A 80 m és ennél nagyobb lakások aránya országosan 17 %, a felsőfokú végzettségűeknél ugyanez 29 %- A végzettség szintjét tekint2 ve a 60 m és nagyobb alapterületű lakásokat az egyetemet végzettek nagyobb arányban lakják, mint az ennél alacsonyabb szinten végzettek. Legtöbb nagy alapterületű lakással az egészségügyi diplomások rendelkeznek. Közel kétötödük 2 80 m és ennél nagyobb lakásban él. Viszonylag nagy alapterületű a mezőgazdászok otthona is. Több 2 mint kétharmaduknak 60 m vagy ennél nagyobb lakása van. Nemenként vizsgálva a lakások alapterületét itt is elmondható, hogy a diplomás nők lakása kisebb mint a férfiaké. A nagy alapterületű laká2 sok aránya legnagyobb a férfi egészségügyi diplomásoknál ( pl. a 80 m és nagyobb alapterületű lakásban lakók aránya 42 %). A felsőfokú végzettségűek lakása komfortosság tekintetében messze felülmúlja a lakások átlagát. Közel 90 %-uk komfortos vagy összkomfortos lakás lakója. Csupán 8 %-uk él komfort nélkül. A nők lakásának komfortfokozata alacsonyabb, mint a férfiaké. A komfortosság egyenesen arányos a végzettség szintjének emelkedésével. Az egyetemet végzettek 40 %-a összkomfortos, 52 %-a pedig komfortos lakásban lakik. Ugyanezek az arányok az egyéb felsőfokú kategóriában csak 34, ill. 49 %. Komfortosság tekintetében az egészségügyi diplomások vezetnek. Őket követik a városgazdálkodási és az építőipari jellegű végzettségűek. E csoportokban a komfortos és összkomfortos lakásban lakók aránya mindenütt meghaladja a 90 %-ot. Legkevésbé komfortos a mezőgazdászok otthona (85 %). A mezőgazdász férfiak és a pedagógus nők több mint egytizede komfort nélküli lakásban lakik. Pontosabb képet kapunk a felsőfokú végzettségűek, és ezen belül is különösen a férfiak és a nők lakáshelyzetéről, ha különválasztjuk a 76 ezer diplomás házaspár adatait. A diplomás házaspárok majdnem mindegyike rendelkezik saját vagy családi használatban levő lakással. Albérletben csak 1, 3 %-uk él. Ezzel szemben lakásukat csak 85 %-ban használják kizárólagosan, 13 %-uk lakását más családdal is megosztják.Ilyen módon számitva a 20-29 éves diplomás házaspárok 30 %-ának nincs saját lakása. E téren legjobb helyzetben a középkorú házaspárok vannak, akik 90 %-a csak a családjuk által kizárólagosan használt lakásban élnek. Az öregkoru diplomás házaspároknál ez az arány 80 %-ra csökken, mert feltehetően az időközben családot alapított gyermekeikkel osztják meg otthonukat. 37