1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

Ha a fenti adatoknál még a családban élő gyermekek számát is figyelembe vesszük, akkor azt í tapasztalhatjuk, hogy a gyermekek számának növekedésével nő az egyedül lakó családok aránya. Legrosszabb körülmények között a gyermektelen fiatalkorú diplomás házaspárok vannak. Közel egytizedük albérletben,egyharmaduk pedig más családdal - feltehetően valamelyik szülő családjával - él együtt. A diplomás házaspároknál valamivel kisebb arányban rendelkeznek csak a család által használt lakással azok a felsőfokú végzettségűek, akiknek házastársuk alacsonyabb iskolai végzettségű. Azok a házaspárok, ahol csak a férj diplomás nagyobb arányban (84 %) laknak csak a család használatában levő lakásban, mint ahol csak a feleségnek van felsőfokú végzettsége (79 %). Az albérletben lakók aránya fordított, az előbbieknél 0, 8 %, az utóbbiaknál 1, 8 %. A diplomások között legrosszabb lakáshelyzetben a gyermekeiket egyedül nevelő közel 15 ezer felsőfokon végzett anya van. Mintegy 3 %-uk al- vagy ágybérletben lakik, 28 %-uk pedig más családdal él közös lakásban. A 30 évesnél fiatalabb diplomás anyák 7 %-a albérlő és több mint fele más családdal - feltételezhetően szüleikkel - együtt lakik. A lakások szobaszáma, használati jogcime és komfortossága tekintetében lényegében hasonló különbségeket találunk, ha figyelembe vesszük az életkort, a családi összetételt és azt, hogy a házaspár mindkét tagja diplomás-e, vagy csak a férj, vagy csak a feleség. A diplomás házaspárok lakásának nagyságára a három vagy több szoba jellemző. A csak a család által használt, nagyobbrészt tulajdoni, lakásoknak több mint fele, a más család által is használt lakások 70 %-a három vagy több szobás. A fiatal diplomás házaspároknak arra a rétegére, amely családja által kizárólagosan használt lakáshoz jutott leggyakrabban kétszobás, főbérleti összkomfortos, akik más családdal együtt laknak három vagy több szobás tulajdonosi, komfortos lakás a jellemző. TERÜLETI MEGOSZLÁS A felsőfokú végzettségűeket nagyfokú városi koncentráció jellemzi; 41 %-uk Budapesten él, további 40 %-uk valamelyik vidéki város lakója. Az 1920. évi népszámláláskor a diplomások 53 %-a volt fővárosi lakos. A húszas években a mezőgazdaság, a vidéki oktatás és egészségügy részleges fejlesztése, továbbá egyes értelmiségi rétegek 1920. évi áttelepülése következtében 1930-ban már a felsőfokú végzettségűeknek csak 49 %-a élt Budapesten. Ezt követően a diplomások száma elsősorban a fővárosban nőtt, igy 1941-ben arányuk ismét elérte a húszas évek szintjét. 1960-tól napjainkig részint az ipartelepítési politika, részint a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése, és nem utolsó sorban a vidéki továbbtanulási igények hatására fokozatosan csökkent a fővárosban lakó diplomások aránya. Az elmúlt évtized alatt a diplomások száma településtipusonként eltérő mértékben emelkedett. Legkisebb mértékű növekedés Budapesten jelentkezett, a fővárosi részarány ezáltal valamelyest csökkent. A városi koncentráció mértéke azonban nem mérséklődött, mivel a diplomások számának emelkedése elsősorban a vidéki városokban volt jelentős. A 25 éves és idősebb népességből Budapesten 13 %-nak, a többi városban 8 %-nak a községekben pedig alig 3 %-nak van felsőfokú végzettsége. A megyék közül elsősorban azok a területek emel38