1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

főiskolai szint 57 és az egyéb felsőfokú csoport 38 %-ával. Az alacsonyabb végzettségű férjek arányának tendenciája ennek fordítottja. Az egészségügyi diplomás nők 81 %-ának szintén diplomás a férje. Ez a csoport ragaszkodik leginkább a diplomással kötött házassághoz. Az 1980. évi népszámlálás 76 ezer diplomás házaspárt irt össze. A diplomás házaspároknak felében a házastársak végzettségének jellege egymástól eltérő. Az azonos jellegű diplomás házaspárok fele pedagógus, 18 %-a műszaki, 13 %-a egészségügyi, 7 %-a mezőgazdasági, 6 %-a közgáz^ dasági, 3 %-a pedig jogász házaspár. Érdekes a diplomás házaspárokon belül a párválasztás tendenciája is. Az oktatási, tudományos, közművelődési végzettségű férfiak 84 %-a hasonló végzettségű nőt vett feleségül. Az ugyanilyen végzettségű nők 46 %-a ment férjhez ebben a csoportban. A mezőgazdász nők több mint kétharmadának mezőgazdász a házastársa, ugyanekkor hasonló végzettségű férfiak felének pedagógus a felesége. Tekintettel arra, hogy a diplomások házasságkötésének egy része már a felsőfokú tanulmányok idején megkötődik, vagy legalábbis az itt szerzett ismeretségek alapján jön létre, ily módon meghatározó tényező a tanintézetek hallgatóinak férfi-nő aránya. Fontos tényező - különösen vidéki viszonylatban az eltérő jellegű végzettségűek házasságkötésének mindkét diplomás fél elhelyezkedési lehetősége is. LAKÁSVISZONYOK A felsőfokú végzettségűek 95 %-a saját vagy családi használatban levő lakott lakásokban lakik. Mintegy 2 %-uk intézeti lakó, 3 %-uk pedig al- vagy ágybérlő. A férfi diplomások lakáshelyzete jobb a nőkénél. A lakáshelyzet a végzettség szintje szerint elsősorban a korösszetétellel összefüggésben alakul. A viszonylag fiatal főiskolai végzettségűek közül laknak legkevesebben saját vagy családi használatú lakásban. Az egyetemi, illetve az egyéb felsőfokú végzettségűek körében jóval magasabb a lakással rendelkezők aránya. A végzettség jellegét tekintve legnagyobb arányban a jogtudományi, igazgatási (97 %) és a mezőgazdasági (96 %) diplomások rendelkeznek saját vagy családi használatú lakással. E téren a kis létszámú városgazdálkodási végzettségűek vannak a legrosszabb helyzetben. A saját vagy családi használatban levő lakással rendelkező diplomások 44 %-a kétszobás, közel fele pedig 3 vagy többszobás lakásban lakik. (A teljes lakásállományból csak egynegyed a 3 és többszobások aránya. ) Az egy-, kétszobás lakások aránya a főiskolai, az ennél nagyobbak pedig az egyetemi szintű végzettségűek körében a magasabb. A női diplomások általában kisebb szobaszámú lakásban laknak, mint a férfiak. Legnagyobb szobaszámú lakással az egészségügyi diplomás férfiak rendelkeznek. Közel kétharmaduk kettőnél több szobában lakik. A többi felsőfokú végzettségűnek zömmel kétszobás lakása van. Az egyszobás lakás leginkább a művészeti diplomásokra jellemző. Valamennyi végzettségi csoportban a nők körében magasabb az egyszobás és alacsonyabb a három- és több szobás lakásban lakók aránya, mint az azonos jellegű diplomával rendelkező férfiaknál. A saját vagy családi használatú lakással rendelkező felsőfokú végzettségűek 53 %-a tulajdonos vagy annak rokona jogcimen használja lakását. Főbérletben 46 %-uk él. Ha figyelembe vesszük, hogy 36