1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

A vezető, irányító beosztású diplomások kongruencia értéke (62 %) általában alacsonyabb a többi aktiv keresőnél (73 %). A vezető, irányító beosztásban levő oktatási, tudományos, közművelődési diplomások 43 %-a pl. képzettségének nem megfelelő foglalkozású. E csoporton belül a férfiaknak a fele sorolható az inkongruens kategóriába. Általában a képzettségnek megfelelő foglalkozást folytató vezető beosztású diplomások aránya az életkor növekedésével a nyugdíjkorhatárig fokozatosan csökken. A 25-39 éves vezetők 71 %-ának végzettsége és foglalkozása kongruens. A 40-49 éveseknél ez az arány már csak 59 %, az 55-59 éveseknél pedig 55 %. A csekély számú "60 éves és idősebb vezető kongruencia szintje 64 %. HÁZTARTÁS, CSALÁD VISZONYOK A felsőfokú végzettségűeknek 98 %-a háztartásban él. A háztartások nagy többségét (87 %) a családforma jellemzi. A diplomásoknak közel egytizede él egyedül, amely a népesség (más iskolai végzettségűeket is beleértve) egészére vonatkozó 7 %-kal szemben magasnak mondható. A család-háztartásban élők aránya ellentétesen emelkedik a végzettség szintjével. Különösen megfigyelhető ez a női diplomások körében, ahol az egyetemet végzetteknek csak 82 %-a tagja valamely család-háztartásnak, szemben az egyéb felsőfokú kategória 93 %-os hányadával. Az egyetemet végzett nők 14 %-a egyszemélyes háztartásban él. Az egyedülállók átlagon felüli aránya nem minden végzettségi csoportra jellemző egyformán. Legmagasabb a művészeti diplomásoknál, a művészeti képzettségű nők több mint egyötöde él egyedül, de a férfiak 14 %-os aránya alig marad el ettől. Hasonlóan átlagon felüli az egészségügyi és a jogtudományi végzettségűek "egyedülállósága" is ugy a férfiaknál (10 %), mint a nőknél (14-15 %). A férfiaknál az egyéb jellegű csoportban sorolt diplomások 17 %-a él egyszemélyes háztartásban. Ennek oka elsősorban a római katolikus hittudományi végzettségűek csoporton belüli magas hányada. A családban élő férfi diplomásoknak 90 %-a férj, a nőknek viszont csak 79 %-a feleség családi állású. A gyermeküket egyedül nevelő diplomás apák aránya 3 %, az anyáké 9 %, lényegesen magasabb tehát mint az országos átlag (a férfiaknál 1, a nőknél 5 %). Az egyszülő-gyermekes diplomás családtipus nagyobb arányát az elváltak magas hányada okozza. A diplomások házastársának iskolai végzettség szerinti megoszlása eltérő képet mutat nemenként, illetve a végzettség szintje, jellege szerint. A férfi felsőfokú végzettségűeknek több mint egyharmada választott magának diplomás feleséget, ugyanekkor a nők 62 %-a diplomás férjet. A férfiak 45 %-ának középiskolát, egyötödüknek általános iskola 8. osztályát végzett házastársa van. Ugyanezen végzettségi csoportokkal a női diplomások csak 26, valamint 5 %-a kötött házasságot. Ezek az egyenlőtlenségek főként két okra vezethetők vissza. Az egyik ok, hogy a nők általában nem szivesen mennek feleségül alacsonyabb iskolai végzettségű személyhez, A másik ok, hogy a férfi diplomások idősebbek a nőknél, és amikor házasságukat kötötték a házastársként számbavehető nőknél az érettségi, illetve az ennél alacsonyabb iskolai végzettség dominált. A végzettség szintjének emelkedésével mindkét nemnél a házastárs iskolai végzettsége egyenes arányban növekszik. Pl. az egyetemet végzett nők 79 %-ának házastársa is diplomás, szemben a 35