1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

beli különbségek miatt - a kereskedelemben, gyógyszerészként dolgozik. Tiz évvel ezelőtt még az oktatási, tudományos és közművelődési végzettségűek elhelyezkedése is hasonlóan homogén volt, 81 %-ukat kötötte le a megfelelő ágazat, szemben a mai háromnegyed résszel. Hasonlóan a műszaki és mezőgazdasági végzettségüekhez közöttük is megnőtt a közigazgatásban foglalkoztatottak száma, de viszonylag sokan helyezkedtek el az iparban is. A végzettség jellegéből fakadóan igen heterogén a közgazdászok ágazati strukturája. Az ipar 23 %-ukat, a kereskedelem 19 %-ukat a közigazgatás pedig 21 %-ukat köti le. A létszámnövekedés elsősorban a szolgáltatások és az egészségügy, illetve a kultura területén jelentkezik. A felsőfokú mezőgazdasági végzettségű aktiv keresők fele a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás területén dolgozik, részarányuk tiz év alatt 46 %-ról 50 %-ra nőtt. A közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatásban dolgozók aránya ugyanekkor 22 %-ról 17 %-ra csökkent. Az iparban a mezőgazdasági végzettségűek 11 %-a dolgozik, ezek közel egyharmada mezőgazdasági gépész diplomával rendelkezik. A jogtudományi végzettségűek fele - a képzettség jellegéből adódóan - a közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások ágazataiban, közülük is legtöbben a jog- és rendbiztonság intézményeiben dolgoznak. A többi ágazatban azám szerint kevesebben, de a tiz évvel ezelőttinél egyenletesebb megoszlásban helyezkedtek el. A diplomásokra jellemző egyre heterogénebb ágazati elhelyezkedés ily módon a jogászoknál is felfedezhető. Különleges helyzetet foglal el az ipar, ahol az elmúlt évtizedekben csökkent a jogtudományi diplomások aránya. Az ott dolgozók korábbi viszonylag nagy száma azonban nem népgazdasági szükségletből fakadt, hanem annak a következménye volt, hogy számos jogi végzettségű személy, aki a pályát elhagyta, vagy elhagyni kényszerült, ebben az ágazatban helyezkedett el. Legtöbbjük időközben elérte a nyugdíjkorhatárt, és inaktiv keresővé vált. Az ipari, épitőipari, szállitási, hirközlési és kereskedelmi diplomások több mint fele a megfelelő népgazdasági ágban dolgozik. A vízgazdálkodási jellegű felsőfokú végzettségűek egynegyedét találjuk az építőiparban, és egyharmadát foglalkoztatják a vízgazdálkodás területén. A városgazdálkodási és földmérési végzettségűek zömmel az építőipar, a személyi és gazdasági szolgáltatás, valamint a közigazgatás ágazataiban helyezkedtek el. A férfiak és nők ágazati struktúrájában néhány végzettségi csoportnál rendkívül nagy eltérés tapasztalható. Például a mezőgazdászoknál a nőknek alig több mint egyharmada dolgozik csak a mezőgazdaságban, viszont több mint ötöde a kulturális szolgáltatás területén, zömmel az oktatásban és a tudományos szolgáltatásban tevékenykedik. Az oktatási, tudományos, közművelődési jellegű diplomás férfiak 60 %-a, a nőknek 87 %-a dolgozik a kulturális ágazatban. Ugyanakkor az iparban a férfiak 13 %-a a közigazgatásban pedig 14 %-a talált munkát, szemben a nők 4, illetve 5 %-os arányával. FOGLALKOZÁSI SZERKEZET Az aktiv kereső tevékenységet folytató felsőfokú végzettségűek közül csaknem mindenki (404 ezer fő) szellemi munkakörben dolgozik, mindössze 8 ezren végeznek fizikai jellegű tevékenységet. E csekély számú fizikai foglalkozású a diplomások 2 %-át alkotja. Egy évtizeddel korábban a fizikaiak hányada csak egy árnyalattal volt magasabb, számuk azonban ugyanezen időszak alatt közel másfélszeresére nőtt. 30