1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

A munkaképes kornál idősebbek közül az aktiv keresők aránya az 1970. évi 29 %-ról 1980-ra 17 %-ra csökkent, ennek megfelelően az inaktív keresőké 68 %-ról 82 %-ra emelkedett. Az elmúlt évtized végén megszűnt az ösztönző nyugdíjpótlék, igy a népszámlálás időpontjában már lényegesen kevesebben dolgoztak a nyugdíjkorhatár elérése után aktiv keresőként, mint tiz évvel korábban. Jelenleg 54 ezer saját jogon nyugdíjas, járadékos diplomás van, ezek egyharmada nyugdíj mellett foglalkoztatott, 14 %-uk korábbi foglalkozását folytatja. Az egyes végzettségi csoportokon belül a gazdasági aktivitás a jellegre jellemző nem és kor szerinti összetételtől függően alakult. Az inaktívak, s ezen belül is a nyugdijasok aránya azokon a területeken jelentős, ahol magas a férfiak, s közöttük az idős korúak aránya (jogtudományi, művészeti stb. végzettségűek). A gyermekgondozási segély igénybevétele miatti inaktivitás viszont a fiatalok és a nők többségével jellemezhető csoportoknál jelentős, mint pl. az oktatási, tudományos, közművelődési végzettségűeknél. A legalacsonyabb inaktív hányad olyan jellegeknél figyelhető meg, ahol a férfitöbbség a fiatalabb korosztályok magasabb arányával párosul. Igy a műszaki és a mezőgazdasági végzettségűek között az inaktív keresők aránya jóval a 14 %-os átlag alatt marad. NÉPGAZDASÁGI ÁG A népgazdaság különböző területein aktiv kereső tevékenységet folytató felsőfokú végzettségűek száma az elmúlt tiz év alatt 150 ezerrel (57 %-kal) emelkedett. Ez a korábbi évtizedhez képest szám szerint nagyobb, arányaiban valamivel kisebb fejlődést jelent, akkor ugyanis 1970-ig 105 ezer fővel (67 %-kal) gyarapodott a diplomás munkaerők száma. A létszámemelkedés eltérő arányban jelentkezett az egyes ágazatokban. Az eltelt tízéves időszakban a népgazdaság szerkezetváltozásának megfelelően az anyagi ágakban már jóval kisebb gyarapodás mutatkozott, mint azelőtt. A létszámemelkedés - csakúgy mint az aktiv keresők körében általában - főként a nem anyagi ágak területére összpontosult. A legnagyobb mértékű növekedés a szállitás és hírközlés, illetve a személyi és gazdasági szolgáltatás területén mutatkozik. Ennek ellenére a diplomások foglalkoztatása terén mindkét népgazdasági ág részesedése változatlanul egyike a legalacsonyabbaknak. A legtöbb diplomás - hasonlóan az 1970. évihez, de azóta is növekvő számmal és aránnyal - az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás ágazataiban helyezkedett el, a diplomások több mint kétötöde tartozik ebbe a népgazdasági ágba. Viszonylag kisebb mértékű létszámemelkedéssel jellemezhető az ipar és a közigazgatás részesedése. Az előbbiben foglalkoztaottak száma tiz év alatt 47 %-kal, az utóbbiban pedig csak 34 %-kal emelkedett. A különböző jellegű végzettségi csoportokon belül a diplomások ágazati megoszlása általában heterogénebb, mint tiz évvel korábban volt. A végzettség jellege és az ágazati struktura közti eltérések természetesen nem jelentik azt, hogy a diplomások zöme nem képzettségének megfelelő tevékenységet folytat. A technikai-gazdasági fejlődés következtében a népgazdaságnak minden területén jelentkeznek olyan szakmai (műszaki, közgazdasági, oktatási stb. ) problémák, amelyek megoldásához a legkülönbözőbb képzettséggel rendelkező diplomások munkájára, s éppen a tanulmányaik során megszerzett ismeretekre van szükség. Jelenleg az ágazati megoszlás szempontjából az egészségügyi diplomások elhelyezkedése a leghomogénebb. Több mint 80 %-uk tartozik a megfelelő ágazathoz, s további 11 %-uk - csupán besorolás29