1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

Angolul legtöbben az egészségügyi, a kereskedelmi és közgazdasági végzettségűek közül tudnak. A német nyelv ismeretében az egészségügyiek, a művészek és a jogászok vezetnek. Oroszul a közgazdasági, a kereskedelmi és az oktatási, tudományos közművelődési csoportba tartozók közül beszélnek legtöbben. GAZDASÁGI AKTIVITÁS Az aktiv keresők aránya a diplomások körében 1960 óta fokozatosan csökken. Ennek oka elsősorban az inaktivak, és ezen belül is a gyermekgondozási segélyen levő nők számának nagyarányú növekedésében keresendő. Az 1980. évi népszámlálás időpontjában a felsőfokú végzettségűek 85 %-a volt gazdaságilag aktiv, tehát 412 ezer diplomás dolgozott a népgazdaság valamely területén. A fennmaradó 15 %-ból 70 ezer volt az inaktiv keresők és 3 ezer az eltartottak száma. Az aktiv keresők arányának két évtized alatt bekövetkezett csökkenése, valamint a gyermekgondozási segélyen levők arányának növekedése mellett a nyugdijasok aránya alig nőtt, sőt a nők között az utóbbi tiz évben a megfelelő korú, zömmel a háború előtt végzettek egyre kisebb aránya miatt 9 %-ról 7 %-ra csökkent. A gyermekgondozási segélyen levők számának és arányának emelkedésével párhuzamosan csökkent a női eltartottak aránya. Feltehető, hogy a segély igénybevételének lehetősége kielégitő megoldást nyújt azok számára, akik korábban gyermekeik ellátása miatt munkaviszonyukat megszüntetve maradtak volna otthon. A gyermekgondozási segély igénybevétele a végzettség szintjének emelkedésével fordított arányban áll. Az egyetemi végzettségű nők 5 %-a élt ezzel a jogával, ezzel szemben az egyéb felsőfokú kategóriába tartozók 13 %-a. Tiz évvel korábban ugyanezek az arányok egymáshoz viszonyítva hasonló eltolódást mutattak. Akkor az egyetemi szintűek között 3 %, az egyéb felsőfokú szintüeknél pedig 9 % volt a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők hányada. A gyermekgondozási segély hatása az egyes pályákon természetesen nem egyformán érvényesül, a nők aránya, a korösszetétel és nem utolsó sorban a diploma presztízse is jelentős eltéréseket okoz. Az olyan területeken (pl. oktatás), ahol a munkából való gyakori kimaradás több gondot okoz, a gyermekgondozási segély igénybevétele pedig a keresethez képest viszonylag kisebb anyagi hátrányt jelent, az átlagnál jóval magasabb az arány. A gyermekgondozási segély igénybevétele az egészségügyi és művészeti diplomások körében a legalacsonyabb arányú (3-3 %), ezzel szemben viszonylag magas a mezőgazdasági (22 %), a műszaki (ll %) és a pedagógus (9 %) pályán. A gazdasági aktivitás szerinti összetétel változása elsősorban a kormegoszlás függvénye. Az aktiv keresők aránya korcsoportonként eltérő mértékben csökkent, a visszaesés döntő részét a gyermekgondozási segély mellett a munkaképes koron tul dolgozók arányának erőteljes csökkenése okozza. Amennyiben azonban figyelemhe vesszük, hogy a gyermekgondozási segélyen levők csupán átmenetileg váltak inaktiwá, akkor az is jól látható, hogy az aktiv keresők aránya csak a férfiaknál csökkent, a nőknél a gyermekgondozási segély beszámításával végső soron jelentős mértékben emelkedett. 28