1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

A végzettség szintjét tekintve a 100 házas nőre jutó gyermekszám a viszonylag fiatalabb főiskolai diplomásoknál a legalacsonyabb (131). Ennél lényegesen több az egyetemi (140) és az egyéb felsőfokú szintűek (145) körében. A 100 házas nőre jutó élveszületett gyermekek száma a mezőgazdasági diplomások körében a legmagasabb (146). Őket az egészségügyi, a földmérési {143) és az oktatási, tudományos, közművelődési (140) jellegű csoport követi. Legalacsonyabb a városgazdálkodási (101), a szállítási, hírközlési és a jogtudományi (118) végzettségű házas nők körében. A termékenységi adatokat összefoglalva elmondható, hogy a házas diplomások átlagosan több gyermeket szülnek, mint két évtizeddel korábban. A gyermektelen és egygyermekes tipus fokozatosan a kétgyermekesek és kismértékben a háromgyermekesek felé tolódik el. A nők fiatalabb korban szülik meg gyermeiket, mint husz évvel korábban. NYELVISMERET Az idegen nyelv ismeretének vizsgálata a népszámlálás adatai alapján nem terjedhet ki arra, hogy a bevallott nyelvtudás nyelvvizsgával alátámasztott-e vagy sem, tehát, hogy milyen a tudás szintje. Mégis kiindulópontnak tekinthető, hogy a diplomások zömmei csak akkor jelezték nyelvtudásukat, ha azt jó hatásfokkal hasznosítani is tudják. A felsőfokú végzettségűek alig több mint egyharmada beszél anyanyelvén kivül más nyelven. E téren a nők csupán egy árnyalattal maradnak el a férfiaktól. A diplomások alig egynegyede egy, több mint egytizedük két vagy több nyelven képes megértetni magát. A beszélt nyelvek között mindkét nemnél első helyen a német nyelv áll. A férfiak 23 %-a, a nők 18 %-a tud ezen a nyelven. A második helyen a férfiaknál az angol (13 %), a nőknél pedig hasonló arányban az orosz nyelv áll. Az orosz nyelvtudás a nőknél (13 %) nagyobb arányú, mint a férfiaknál (11 %). A végzettség szintjét tekintve ugy a nyelvtudás összességének, mint az egyes nyelveknek ismerete egyenesen arányos a végzettség szintjével. Az egyetemet végzettek közel fele beszél anyanyelvén kivül legalább egy másik nyelvet. Ugyanekkor ez az egyéb felsőfokú csoportnak 13 %-áról mondható el. A nyelvtudás végzettségi szint szerinti különbözőségét elsősorban a nyelvtudás korcsoportonkénti jellemzői magyarázzák. A nyelvtudás gyakorisága ugyanis forditottan arányos az életkorral. A legidősebb diplomásoknak mintegy kétharmada beszél anyanyelvén kivül más nyelvet. A fiatal koruaknál ez az arány már csak egyharmad körül mozog. A 60 éves és idősebb diplomás nők nagyobb arányban tudnak nyelveket, mint a hasonló korú férfiak. Ez valószinüleg annak tulajdonitható, hogy számukra régen a tanári pálya és ezen belül a nyelvtudás más diplomákkal szemben sokkal nyitottabb volt. Az orosz nyelv ismerete a 40-59 évesek kivételével a nők körében minden korcsoportban nagyobb arányú mint a férfiaknál. Ugyanez az angol és német nyelv ismereténél és különösen a fiatalabbak körében forditottan alakul. A felsőfokú végzettség jellege nagymértékben meghatározza a nyelvtudás arányának nagyságát. Az egészségügyi végzettségűek fele beszél anyanyelvén kivül más nyelven is. A művészek is megközelítik ezt az arányt. A nyelvtudás a mezőgazdasági diplomásoknál a legalacsonyabb (2i %). 27