1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

Az egyes végzettségi csoportok közül legfiatalabbak a kereskedelmi jellegű végzettségűek, több mint háromnegyedrészük 40 éven aluli. Őket követik a műszakiak. A diplomások között a legidősebb csoportot a jogtudományi, igazgatási végzettségűek alkotják. Körükben a 60 éves és idősebbek aránya már 1941 óta fokozatosan emelkedik. A jogászképzés 1960-tól kezdett ismét bővülni, emiatt azóta a 30 évesnél fiatalabbak aránya is növekszik. Az előbbi aránynövekedés az öregedésre utal, az utóbbi viszont kedvezőbbé teszi a korstrukturát. A fiatalok arányának növekedése azonban ma még nem elég jelentős ahhoz, hogy eredményeként megváltozott volna a jogászok kedvezőtlen korösszetétele. A korcsoportokat szakirány szerinti részletezésben tovább vizsgálva a fiatalodási tendencia természetesen azokon a területeken jelentkezik elsősorban, amelyek oktatása a legkisebb múltra tekint vissza. Ilyen például a számitástechnika. Ebben a szakirányban a műszaki jellegű felsőoktatási intézményekben végzettek 93 %-a, a közgazdasági végzettségűek 90 %-a fiatalabb 40 évesnél. A két nem diplomásainak kormegoszlása a képzésben való részvétel arányainak változását követi. A nők számának erőteljesebb növekedése és későbbi bekapcsolódásuk a felsőfokú képzésbe elsősorban a fiatalabb korcsoportok létszámát és arányát bővitette. Ilyen módon a 60 éves és idősebbek aránya nálunk mindössze 5 %, szemben a férfiak 13 %-ával. A férfiaknál a felsőfokon |végzettek aránya leginkább a 30-39 éves korcsoportban emelkedett, a nőknél ugyanez viszont az öt évvel fiatalabbaknál, a 25-34 évesek körében jelentkezett. Az arány a férfiaknál az 1920. évi 4 %-ról 11 %-ra, a nőknél pedig az emiitett korcsoportban alig fél százalékról 10 %-ra emelkedett. A 20-24 éves nőknél a felsőfokú végzettségűek aránya 3 %-kal a következő ötéves korcsoportban már csak 1 %-kal magasabb, mint a hasonló korú férfiaknál. A legfiatalabbaknál a nők közötti magasabb arány annak tulajdonítható, högy a férfiaktól eltérően fiatalabb korban fejezik be tanulmányaikat, mert nagy számban végeznek olyan felsőfokú tanintézetekben (pl. óvónőképző), ahol. a tanulmányi idő rövidebb. A nőknek a fiatalabb korcsoportokban mutatkozó nagyobb arányához részben hozzájárul az is, hogy a felszabadulás előtt a nők csupán néhány szakon képezhették magukat. így legnagyobb részük jóval később szerezte diplomáját, mint a férfiak. A VÉGZETTSÉG MEGSZERZÉSEKOR BETÖLTÖTT ÉLETKOR ÉS A VÉGZETTSÉG MEGSZERZÉSÉNEK ÉVE A felsőfokú végzettségűek több mint fele diplomáját 20-24 éves korában megszerzi. Ezen belül a férfiak 44, a nők 62 %-a végez ebben az életkorban. A nők tehát általában hamarabb végeznek felsőfokon, mint férfi kollegáik. Jelentős szerepe van ebben annak, hogy a nők közül többen végeznek a rövidebb tanulmányi idejű szakokon (tanitó, óvónő stb.), de hozzájárul az is, hogy a férfiak a katonai szolgálat miatt legtöbbször egy évvel később kezdik felsőfokú tanulmányaikat. A 25 éves és idősebb korban végzettek esetében viszont mindig magasabb az arány a férfiak, mint a nők körében. Ebben az is szerepet játszik, hogy az esti-levelező oktatást általában kevesebb nő veszi igénybe. A diploma szintje és jellege szerinti különbségek a végzettség megszerzésének szempontjából követik a megfelelő szakokon előirt tanulmányi évek számát. A diploma megszerzésének éve szerinti megoszlás elsősorban a korösszetétellel függ össze, de utal a végzettség korszerűségére is. Az elmúlt husz év alatt végzettek a diplomások több mint 24