1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

háromnegyed részét teszik ki, ezen belül is a nők körében jóval magasabb a "friss" diplomások aránya. Az adatok jól mutatják a főiskolai végzettségűek 1970 és 1980 közötti térhódítását is a többi végzettségi csoporttal szemben. CSALÁDI ÁLLAPOT, HÁZASSÁGKÖTÉSI ÉV A felsőfokú végzettségűek családi állapot szerinti összetétele eltér az országos átlagtól. A nőtlenek aránya 11 %, a hajadonoké 18 %, szemben az összes 20 éves és idősebbre jellemző 15, illetve 8 %-os hányaddal. A házasok aránya a férfiaknál jobban, a nőknél csekélyebb mértékben haladja meg e korosztály hasonló arányát. Az özvegyek aránya a diplomásokra jellemző fiatalabb korösszetétel következtében mindkét nemnél alacsonyabb, mint az országos átlag. Különösen igy van ez a nőknél, ahol a diplomás özvegyek közel 4 %-os aránya áll szemben a 20 éves és idősebbek 18 %-os hányadával. Az elvált diplomások aránya a férfiaknál azonos, a nőknél pedig 1 %-kal magasabb, mint az országos átlag. Korcsoportonként vizsgálva a családi állapot szerinti összetételt megállapítható, hogy a felsőfokú végzettségű férfiaknál a fiatal korosztályokban az átlagosnál magasabb a házasok aránya. Ugyanez nem mondható el a nőknél. Viszonylag sok a hajadon diplomás nő. A 25-29 éves nőknél pl. még 21 %, szemben az országos 11 %-kal. A 30-59 éves diplomás nőknek is 10-12 %-a ilyen családi állapotú. (Az összes nőknél ezekben a korcsoportokba csak 4-6 % hajadon található. ) A 60 éves és idősebb hajadon diplomások aránya ugyanolyan magas, mint a 25-29 éveseké. Az elváltak aránya kiugróan magas, a 40-59 évesek körében 13 % szemben az összes ilyen korú nő 8 %-os átlagával. Az előbbi tényezők a nők körében csökkentőleg hatnak a házasok arányának alakult' sára. A végzettség szintje szerint a családi állapot alakulását a korstruktura erősen befolyásolja. A viszonylag idősebb egyetemet végzettek körében a nőtlen, hajadonok aránya alacsonyabb, az elváltaké ugyanekkor magasabb, mint a főiskolát végzetteknél. A végzettség jellegét tekintve a családi állapot szerinti összetétel változatos képet mutat. A nőtlenek aránya azokban a végzettségi csoportokban alacsonyabb, ahol a korösszetétel és ezen belül az idősek hányada az össznépességre jellemző arányokhoz közelit (pl. egészségügyi, oktatási, jogtudományi diplomásoknál). A nemrégiben végzett fiatalok túlsúlyával jellemezhető végzettségeknél a nőtlenek nagyobb hányadot képviselnek. A hajadonok aránya kiegyenlítettebb, náluk kisebb mértékben érvényesül az előbbi tendencia, hiszen a nők minden végzettségi csoportban fiatalabbak, de - mint láttuk - az idősebb diplomás nők között is viszonylag sok az ilyen családi állapotú. A házasok aránya mindkét nemnél a mezőgazdászok körében a legmagasabb. Őket követik a férfiaknál az oktatási, tudományos, közművelődési, a nőknél pedig a műszaki csoporthoz tartozók. A férfiaknál az özvegyek és elváltak arányának alakulását szintén a végzettségi csoportra jellemző korstruktura befolyásolja; a nőknél - különösen az elváltakra vonatkozóan - ez már egyértelműen nem mondható el. Az elvált nők aránya a mezőgazdászok (6 %) és az oktatási, tudományos, közművelődési végzettségűeknél a legalacsonyabb (7 %), ez a két csoport áll legközelebb az országos átlaghoz (6 %). A fiatalabb korösszetételü műszaki (7 %), egészségügyi (8 %), kereskedelmi (9 %), jogtudományi (11 %) diplomásoknál viszont jóval több az elvált nő az átlagnál. Legheterogénebb a művészek családi állapot szerinti megoszlása, a nőknél itt a legkisebb a házasok (59 %) és legmagasabb az elváltak (14 %) aránya. 4 A befejezett felsőfokú 25