1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A nők foglalkoztatottságának hatása a termékenységre

Ahogy az előbbiekben látható volt, a nők legnagyobb része aktív kereső tevékenységet folytat, a népesedéspolitikánál ezt tehát figyelembe kell venni. Az eszközrendszernek arra kell törekednie, hogy olyan megoldásokat találjon, mely ennek figyelembevétele mellett is ösztönözzön arra, hogy nagyobb arányban vállalják a második, illetve további gyermek szülését és felnevelését. A kéreső és eltarott házas nők gyermekszám szerinti megoszlásában mutatkozó leglényegesebb különbség, hogy az eltartottak között alacsonyabb a gyermektelenek, valamint az egy- és kétgyermekesek aránya, mint a keresőknél. A három- és a négy- és több gyermekesek aránya viszont a keresőknél lényegesen alacsonyabb. A termékenység általános tendenciájával azonos módon — 1920 óta — gyermekszám szerint a kétgyermekes nőknek az aránynövekedése a legmagasabb mind a keresőknél (300 %), mind az eltartottaknál (267 %). A háromgyermekes nők aránya a kereső nők körében alig változott (6 % emelkedés), az eltartottaknál viszont lényeges az emelkedés (58 %), a négy- és több gyermeket azonban a kereső nőknek csak az egyötöde, az eltartottaknak pedig csak a 45 %-a vállalja. Ezek az adatok is azt jelzik, hogy egy-két gyermek nevelését a munkát vállaló nő még el tudja látni, de három vagy több gyermek mellett már nehezen tudja összehangolni a család ellátását és kereső tevékenységét. A kereső és eltartott házas nők megoszlása gyermekszám szerint (Százalék) 0 1 2 3 4—X Időpont Összesen Időpont Összesen gyermek Kereső 1920 100,0 24,6 22,1 13,6 10,4 29,3 1949 100,0 32,0 26,8 19,1 9,7 12,4 1960 100,0 19,8 30,0 26,2 11,7 12,3 1970 100,0 16,1 33,4 31,0 11,0 8,5 1980 100,0 12,3 30,0 40,8 11,0 5,9 Eltartott 1920 100,0 16,7 15,7 12,3 10,9 44,4 1949 100,0 15,6 21,3 21,1 13,8 28,2 1960 100,0 12,2 22,4 25,6 15,2 24,6 1970 100,0 9,8 21,1 29,6 16,5 23,0 1980 100,0 10,2 19,9 32,8 17,2 19,9 A szülőképes korú házas nők gyermekszám szerinti összetétele az elmúlt három évtized során alapvetően a kétgyermekesek javára tolódott el, a gyermektelenek, a három- vagy több gyermekesek arányának csökkenése folytán. Ez a tendencia — eltérő mértékben ugyan, de — általában mind a keresők, mind az eltartottak körében érvényesült. 1949-ben a szülőképes korú házas nők közül a kereső tevékenységet folytatóknak egyharmada volt gyermektelen, az eltartottaknak 16 %-a, míg 1980-ra ezek az arányok 12, illetve 8 %-ra módosultak. A csökkenések nagy része az első tíz év termékenységváltozási hullámában — 1949 és 1960 között — következett be, melyhez feltehetően nagy részben hozzájárult a művi vetélések 30